
Fotó: Orosz hadsereg
A nyugati országok proxy (helyettesítő) háborújával indokolta kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt, hogy Oroszország 2026-ra a tervek szerint másfél millióra növeli a fegyveres erők személyi állományának létszámát.
2023. január 17., 21:392023. január 17., 21:39
2023. január 17., 22:072023. január 17., 22:07
„Ez (a létszámnövelés) összefügg azzal a háborúval, amelyet a kollektív Nyugat országai folytatnak – egy proxy háborúval, amely magában foglalja a harci cselekményekben való közvetett részvétel, valamint a gazdasági, pénzügyi és jogi háború elemeit, túllépve a jogi kereteket” – mondta Peszkov. „Hazánk biztonságát feltétlenül biztosítani kell. És ebben az esetben a védelmi minisztérium teljesíti a szerepét” – tette hozzá.
Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az orosz katonai tárca közleménye szerint bejelentette, hogy az orosz fegyveres erők katonai állománya létszámának másfél millióra növelését 2023-2026 között fogják végrehajtani. Korábban a létszámnövelést „az ország katonai biztonságát szavatoló feladatok garantált megoldásával” indokolta.
Az orosz fegyveres erők katonai állományának létszámát ez év elején 137 000 fővel növelték. Vlagyimir Putyin orosz elnök vonatkozó rendelete az összlétszámot 2 039 758-ban határozta meg, ebből 1 150 628 a katona. Sojgu szerdai bejelentései között az is szerepelt, hogy Oroszországban két új katonai körzet jelenik meg, a moszkvai és leningrádi. A miniszter feladatként nevezte meg önálló hadseregcsoportok létrehozását „az Oroszországi Föderáció új alanyainak” – az Ukrajnától elcsatolt régióknak – és egy hadtest felállítását a Finnországgal határos Karéliában.
Korábban a miniszter öt új tüzérhadosztály felállítását és a meglévő dandárok alapján öt tengerészgyalogos hadosztály létrehozását, valamint a légierő kilenc ezreddel és hat dandárral történő megerősítését javasolta. A miniszter hangsúlyozta, hogy az összes tevékenységet egy átfogó tervben kell összefoglalni és szinkronizálni a fegyverek, had- és speciális felszerelések szállításának időzítésével, valamint az infrastruktúra kiépítésével. Hozzátette, hogy ezek a 2023-2026-ra tervezett nagyszabású változások minden helyettesétől és minden haderőnem-főparancsnoktól „megfelelő szakszerű döntések meghozatalát” követelik meg.
Rámutatott, hogy különös figyelmet kell fordítani az alakulatok szerződéses katonákkal való feltöltésére. Korábban azt javasolta, hogy a szerződésesek létszámát 695 ezerre növeljék, és ez az állomány már az év végére legalább 521 ezer főből álljon. Sojgu hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a katonai egységek időben kapják meg a fegyvert és a hadfelszerelést, hogy a katonai körzetekben és az új régiókban növeljék a kiképzőpályák, a fegyveres erők kiképzőközpontjaiban pedig a hallgatók számát, hogy biztosítva legyen az intézkedések teljes körének költségvetési finanszírozása.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!