
Ukrán katona. Az amerikaiak szerint ukrán egyenruhába öltöztetett orosz ügynökök támadhatják meg az orosz csapatokat
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország ürügyet akar teremteni további ukrajnai területek bekebelezésére, ennek érdekében pedig ügynököket helyezett el az országban, akik előre megtervezett műveletekkel Ukrajnát fogják agresszorként beállítani.
2022. január 15., 18:482022. január 15., 18:48
2022. január 27., 11:432022. január 27., 11:43
Az ún. hamis zászlós hadműveletről (fals-flag operation) szóló értesülésekről bő terjedelemben számolt be a tengerentúli média, köztük a CNN, a The New York Times és a Washington Post. Ezek az információk nem saját értesülések, hanem az amerikai titkosszolgálat szivárogtatta ki őket. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője pénteken azt mondta, a hírszerzés megállapításai szerint Oroszország a közösségi médiában folytatott dezinformációs kampánnyal is előkészíti az akciót: úgy állítják be Ukrajnát, mintha közelgő támadásra készülne az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai erők ellen.
John Kirby, a Pentagon szóvivője nagyon hitelesnek minősítette ezeket a hírszerzési értesüléseket. Egy amerikai tisztviselő, aki nem volt felhatalmazva arra, hogy kommentálja a hírszerzési információkat, és névtelenséget kérve beszélt, azt mondta, az információk nagy részét lehallgatott kommunikációból és az emberek mozgásának megfigyeléséből nyerték.
Az új amerikai hírszerzési adatokat azok titkosításának feloldása után, illetve azt követően hozták nyilvánosságra, hogy Oroszország, illetve az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei között a héten Európában folytatott, az eszkalálódó válság elhárítását célzó tárgyalássorozat kevés előrelépést hozott. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója csütörtökön azt mondta, az amerikai hírszerzés nem készített olyan elemzést, amely szerint az oroszok véglegesen elhatározták volna, hogy katonai lépéseket tesznek.
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Az oroszok, miközben fenntartják, hogy nem tervezik Ukrajna lerohanását, azt követelik, hogy az Egyesült Államok és a NATO adjon írásos garanciákat arra, hogy a szövetség nem fog kelet felé terjeszkedni. Az Egyesült Államok az ilyen követeléseket indokolatlannak nevezte, de kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Moszkvával a jövőbeni ukrajnai rakétatelepítésekről, valamint az amerikai és NATO-hadgyakorlatok korlátozásáról Kelet-Európában.
Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken arra figyelmeztetett, hogy Moszkva nem vár a végtelenségig a nyugati válaszra, és azt mondta, a jövő héten írásos választ szeretne kapni az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. Lavrov az Ukrajna miatt felerősödő feszültségek enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte Moszkva követelését.
Névtelenséget kérő kormányzati és ipari forrásokra hivatkozva a Reuters szombaton arról írt, hogy az amerikai kormány több energiaipari vállalattal is tárgyalt, hogy kidolgozzanak egy vészforgatókönyvet arra az esetre, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát és elkezdene akadozni az Európába érkező gáz.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
1 hozzászólás