
Fotó: Képernyőfelvétel
Újabb kudarccal végződött kísérletet tett a fekete-tengeri Kígyó-sziget visszafoglalására az ukrán hadsereg – jelentette ki kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
2022. június 21., 19:022022. június 21., 19:02
2022. június 21., 20:522022. június 21., 20:52
A tábornok által ismertetett hadijelentés szerint hajnali 5 óra körül indított támadás hadműveleti terve az volt, hogy az ukránok légi és tüzérségi előkészítés után partra szállnak és elfoglalják a szigetet. Közölte, hogy a légitámadásban több mint 15 ukrán csapásmérő és felderítő drón vett részt, amelyeket két Bayraktar TB-2 drón irányított, emellett az amerikai légierő Global Hawk RQ-4 stratégiai felderítő drónját is észlelték nagy magasságban az orosz eszközök a sziget melletti légtérben.
Konasenkov azt mondta, hogy a drónok védelmét Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek biztosították Tuzla és Ocsakov mellől, a sziget elleni rakéta- és tüzérségi csapásokat Tocska-U ballisztikus rakétákkal, Uragan rakétasorozatvető rendszerek és amerikai 155 milliméteres M-777-es ágyúkkal Odesszától nyugatra lévő és a Kubanszkij-szigeten lévő lőállásokból hajtották végre.
A sikertelen előkészítés miatt, mint azt Konasenkov állította, az ukránok nem kísérelték meg a partraszállást. A Kígyó-sziget visszafoglalására Moszkva szerint legutóbb május 8-án történt ukrán próbálkozás.
Az orosz szóvivő elmondta, hogy az ukránok reggel 8 óra után hajóelhárító rakétákkal és egy Bayraktar TB-2 drónnal ismét támadták a Fekete-tenger északnyugati részén található orosz BK-1 és a Krím-1 gázkitermelő platformot. Az utóbbin tűz ütött ki, és a régióban „ökológiai katasztrófa fenyeget”.
Válaszul orosz Onyiksz manőverező robotrepülőgépek az Odessza közelében lévő Skolnij katonai repülőtéren Bayraktar-TB2 drónokat tároló hangárokat, a Kubaszkij-szigeten két tüzérségi szakasz M-777-es ágyúit,
A tengeri gázfúró platformokat ért ukrán csapások idején keddi hivatalos tájékoztatás szerint 109-en tartózkodtak a három létesítményen. Közülük hárman megsérültek, heten pedig eltűntek, az egyik platformon nem sikerült megfékezni a lángokat.
Konasenkov szerint emellett nagypontosságú levegő-föld rakéták máshol négy lőszerraktárra, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra mértek csapást, köztük a Jobboldali Szektor szervezetére. Az ütegelhárítás Donyeck környékén, ahonnan továbbra is tucatszámra érkeznek jelentések polgári célpontokat NATO-szabványú fegyverekből ért találatokról, két szakasznyi Uragan és ugyanennyi 152 milliméteres Gjacint önjáró löveget kezelő tüzérség megsemmisítéséről számolt be.
a rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 28 vezetési posztra és 64, lőállásban lévő tüzérségi alegységre. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 570 „nacionalista” életét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 29 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, 19 drónt, öt Tocska-U és 30 Uragan rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 209 repülőgépet, 132 helikoptert, 1292 drónt, 348 légvédelmi rakétarendszert, 3709 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 580 rakétasorozatvetőt, 2065 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3760 különleges katonai járművet veszítettek. Konasenkov szerint
Danyiil Bezszonov, a donyecki kormány tájékoztatási minisztere azt mondta kedden, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége a háború kezdete óta elérte 30 ezer halottat, 10 ezer hadifoglyot és 90 ezer sebesültet. A nyugati elemzők által „Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov műsorvezető a Rosszija 1 televízió és a Vesztyi FM rádióban meg nem nevezett, jól értesült forrásra utalva azt állította, hogy front egész szakaszán az elesett ukrán katonák száma meghaladta a 60 ezret.
A „Donyecki Népköztársaság” – a nagyobbik délkelet ukrajnai szakadár entitás összesítése szerint – a konfliktus 125 nappal ezelőtt elkezdődött kiéleződése óta 188 civil - köztük kilenc gyerek – vesztette életét, 2334-en pedig – köztük 144 gyerek – megsebesültek.
A kedden kiadott hivatalos statisztika értelmében az ukrán hadsereg 4757 alkalommal összesen 40 959 különböző kaliberű lőszert lőtt ki a „köztársaság” területére, köztük 29 Tocska-U rakétát, de bevetettek Grad, Uragan és Szmercs rakétasorozatvetőket is. A csapások következtében 4758 lakóépület és 1038 infrastrukturális létesítmény sérült meg, köztük 63 egészségügyi és 196 oktatási intézmény, 30 „kritikus infrastrukturális létesítmény”, valamint a villamosenergia-, víz- és gázellátás 384 objektuma.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!