Fotó: Képernyőfelvétel
Újabb kudarccal végződött kísérletet tett a fekete-tengeri Kígyó-sziget visszafoglalására az ukrán hadsereg – jelentette ki kedden Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
2022. június 21., 19:022022. június 21., 19:02
2022. június 21., 20:522022. június 21., 20:52
A tábornok által ismertetett hadijelentés szerint hajnali 5 óra körül indított támadás hadműveleti terve az volt, hogy az ukránok légi és tüzérségi előkészítés után partra szállnak és elfoglalják a szigetet. Közölte, hogy a légitámadásban több mint 15 ukrán csapásmérő és felderítő drón vett részt, amelyeket két Bayraktar TB-2 drón irányított, emellett az amerikai légierő Global Hawk RQ-4 stratégiai felderítő drónját is észlelték nagy magasságban az orosz eszközök a sziget melletti légtérben.
Konasenkov azt mondta, hogy a drónok védelmét Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek biztosították Tuzla és Ocsakov mellől, a sziget elleni rakéta- és tüzérségi csapásokat Tocska-U ballisztikus rakétákkal, Uragan rakétasorozatvető rendszerek és amerikai 155 milliméteres M-777-es ágyúkkal Odesszától nyugatra lévő és a Kubanszkij-szigeten lévő lőállásokból hajtották végre.
A sikertelen előkészítés miatt, mint azt Konasenkov állította, az ukránok nem kísérelték meg a partraszállást. A Kígyó-sziget visszafoglalására Moszkva szerint legutóbb május 8-án történt ukrán próbálkozás.
Az orosz szóvivő elmondta, hogy az ukránok reggel 8 óra után hajóelhárító rakétákkal és egy Bayraktar TB-2 drónnal ismét támadták a Fekete-tenger északnyugati részén található orosz BK-1 és a Krím-1 gázkitermelő platformot. Az utóbbin tűz ütött ki, és a régióban „ökológiai katasztrófa fenyeget”.
Válaszul orosz Onyiksz manőverező robotrepülőgépek az Odessza közelében lévő Skolnij katonai repülőtéren Bayraktar-TB2 drónokat tároló hangárokat, a Kubaszkij-szigeten két tüzérségi szakasz M-777-es ágyúit,
A tengeri gázfúró platformokat ért ukrán csapások idején keddi hivatalos tájékoztatás szerint 109-en tartózkodtak a három létesítményen. Közülük hárman megsérültek, heten pedig eltűntek, az egyik platformon nem sikerült megfékezni a lángokat.
Konasenkov szerint emellett nagypontosságú levegő-föld rakéták máshol négy lőszerraktárra, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszerre, valamint élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra mértek csapást, köztük a Jobboldali Szektor szervezetére. Az ütegelhárítás Donyeck környékén, ahonnan továbbra is tucatszámra érkeznek jelentések polgári célpontokat NATO-szabványú fegyverekből ért találatokról, két szakasznyi Uragan és ugyanennyi 152 milliméteres Gjacint önjáró löveget kezelő tüzérség megsemmisítéséről számolt be.
a rakéta- és tüzérségi csapatok pedig 216 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, 28 vezetési posztra és 64, lőállásban lévő tüzérségi alegységre. A légi-, rakéta- és tüzérségi csapások következtében 570 „nacionalista” életét vesztette, 13 harckocsi és egyéb páncélozott harcjármű, valamint 29 speciális katonai jármű üzemképtelenné vált. A légvédelem lelőtt egy Szu-25-ös repülőgépet, 19 drónt, öt Tocska-U és 30 Uragan rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 209 repülőgépet, 132 helikoptert, 1292 drónt, 348 légvédelmi rakétarendszert, 3709 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 580 rakétasorozatvetőt, 2065 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 3760 különleges katonai járművet veszítettek. Konasenkov szerint
Danyiil Bezszonov, a donyecki kormány tájékoztatási minisztere azt mondta kedden, hogy az ukrán fegyveres erők vesztesége a háború kezdete óta elérte 30 ezer halottat, 10 ezer hadifoglyot és 90 ezer sebesültet. A nyugati elemzők által „Kreml fő propagandistájaként” emlegetett Vlagyimir Szolovjov műsorvezető a Rosszija 1 televízió és a Vesztyi FM rádióban meg nem nevezett, jól értesült forrásra utalva azt állította, hogy front egész szakaszán az elesett ukrán katonák száma meghaladta a 60 ezret.
A „Donyecki Népköztársaság” – a nagyobbik délkelet ukrajnai szakadár entitás összesítése szerint – a konfliktus 125 nappal ezelőtt elkezdődött kiéleződése óta 188 civil - köztük kilenc gyerek – vesztette életét, 2334-en pedig – köztük 144 gyerek – megsebesültek.
A kedden kiadott hivatalos statisztika értelmében az ukrán hadsereg 4757 alkalommal összesen 40 959 különböző kaliberű lőszert lőtt ki a „köztársaság” területére, köztük 29 Tocska-U rakétát, de bevetettek Grad, Uragan és Szmercs rakétasorozatvetőket is. A csapások következtében 4758 lakóépület és 1038 infrastrukturális létesítmény sérült meg, köztük 63 egészségügyi és 196 oktatási intézmény, 30 „kritikus infrastrukturális létesítmény”, valamint a villamosenergia-, víz- és gázellátás 384 objektuma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!