2009. március 09., 08:562009. március 09., 08:56
A budai Millenáris Parkban tartott 11. értékelését a Fidesz elnöke arra a gondolatra építette, hogy a gazdasági világválság egy korszakos változás látványos, kellemetlen és gyötrő kísérőjelensége, a világban ugyanis 80 éves, Közép-Európa történetében pedig 20 éves korszak zárult le.
„Nem az irányító rendszerrel, sokkal inkább a hajtóművel lehet a baj” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint a mostani válságot a pénz túltermelése okozta, mivel olyan pénzügyi rendszer épült fel, amelyben a világ teljes jövedelmét tízszeresen meghaladta a banki és a tőzsdei ügyletek összege, és ez a „buborék” pattant el. Orbán kifejtette: munkát, jövedelmet kell biztosítani az embereknek, és közben meg kell fékezni a bankok, tőzsdei cégek korlátlan pénzteremtési lehetőségét.
A volt kormányfő szerint a világgal ellentétben Magyarországon halvány jele sincs a megújulásnak, a magyar politikai vezetők a reménytelenség emberei, akik a régi világban akarnak maradni. Kijelentette: Magyarország gyakorlatilag csődbe került, mivel lassan minden forint adósságszolgálatra megy el, a kormány pedig újabb hiteleket vesz fel, egyre rosszabb feltételekkel, egyre magasabb kamatra.
„Mi nem legyőzni akarjuk a kormány politikáját, hanem túl akarunk rajta lépni” – hangoztatta a Fidesz elnöke, aki szerint Magyarország változást akaró nemzedékeinek össze kellene fogniuk, és az elsöprő többség hangján ki kellene mondaniuk: „területi követeléseink vannak, vissza akarjuk kapni a saját országunkat azoktól, akik magánvállalatukként kezelték és csődbe vitték”. Hozzátette: esze ágában sincs feladni, mert sem ő, sem a Fidesz nem végezte el a 20 évvel ezelőtt megkezdett munkát, a polgári Magyarország felépítését.
A magyarországi parlamenti pártok képviselői mérsékelt hangvételűnek nevezték Orbán beszédét, szerintük azonban a politikus nem beszélt a megoldásokról, a válság kezeléséről. Politikai elemzők ugyanakkor úgy vélik: a Fidesz elnöke nagyon közérthetően beszélt, ezzel is a bizonytalan szavazókat próbálta megszólítani.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.