
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Magyarországra nézve tragikus következményekkel járna, ha az Európai Unió kiterjesztené az Oroszország elleni szankciókat a gázra és a nukleáris energiára, ezért mentesítést kell kapnunk egy ilyen döntés alól – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
2022. december 02., 09:512022. december 02., 09:51
Felidézte: a háború kezdetén az volt az elképzelés, hogy a szankciók révén sikerül lezárni a konfliktust vagy közelebb jutni a háború végéhez, ám ezek az intézkedések „egyetlen milliméterrel sem vittek bennünket közelebb” a lezáráshoz. Orbán Viktor kiemelte: nehéz tél előtt állunk, Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van,
Megjegyezte: Magyarországra a nyersolaj behozatalára december 5-én életbe lépő tiltás nem vonatkozik, hozzá tud jutni az ország működéséhez szükséges olajhoz, de a szankciók árfelhajtó hatása alól mi nem tudja kivonni magát. Jelezte: „a szankciókról szóló tárgyalásokban eddig mindig elértük a saját nemzeti céljainkat, így jó reményekkel veszünk részt a kilencedik csomag vitájában”, ám „a nyomás folyamatos”, újabb csomagok várhatóak, ezért „folyamatosan kell küzdeni érdekeink védelmében”, ezért is kérte ki a magyar emberek véleményét nemzeti konzultáción a kormányzat e témában.
„A magyar kormány álláspontja szerint a tagállamoknak kétoldalú megállapodások révén kellene támogatniuk ezt a célt” – mondta. „Nem szeretnénk, hogyha az Európai Unió az együttműködő tagállamok közössége helyett egy közösen eladósodott államok közösségévé vagy együttesévé válna” – fogalmazott a kormányfő. Közölte, Magyarország általánosságban sem támogat olyan politikákat, amelyek alapját közös hitelfelvétellel teremtené meg az EU. Azzal érvelt: egy ilyen „adósságközösség” következményeit „nemcsak a gyerekeink, de még az unokáink is nyögni fogják”, ráadásul „nekünk kell majd fizetnünk a menet közben fizetésképtelenné váló államok hiteleit is”.

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök.
– mondta Orbán Viktor.
Az interjúban a magyar miniszterelnök kitért a globális minimumadó kérdéskörére is, „munkahelygyilkos adóemelésnek” nevezve azt, amiért a kormány nem járul hozzá, hogy Magyarországon bevezessék. A kormányfő hangsúlyozta: munkahelyek tízezrei szűnnének meg Magyarországon, ha bevezetnék a globális minimumadót. „Ezt nem engedhetjük meg magunknak” – emelte ki, hozzátéve, hogy szerinte
„Minden országnak magának kell eldöntenie, hogy milyen adórendszert működtet, a választók éppen azért szeretik a demokráciát, mert ők mondják meg, hogy milyen adópolitikát ígérő kormányok kerülhetnek hatalomra” – mondta. „Ha lemondanánk erről, akkor lemondanánk a magyar emberek azon jogáról is, hogy a magyar gazdaságpolitika egy lényeges elemét, az adópolitikát meghatározzák, ezért a globális minimum adót sem a munkahelyek szempontjából, sem a demokrácia szempontjából nem látjuk jó ötletnek, nem is járulunk hozzá, hogy Magyarországon bevezessék” – közölte.

Tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az orosz és az ukrán fél között Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!