Orbán Viktor elutasította Zelenszkij kéréseit, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel

– húzta alá a sajtófőnök. Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk 2 milliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.

A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát.  A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik – emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.

Ezért minden európai fórumon ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra – mondta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is úgy fogalmazott péntek reggel közzétett posztjában, hogy

ezért ezután sem engedik át a fegyverszállítmányokat az ország területén, és azt is meg fogják akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.

„Megértjük, hogy Ukrajna elnökének Ukrajna és az ukrán emberek a legfontosabbak. Nekünk viszont Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén” – hangsúlyozta a tárcavezető, rámutatva: ezek a szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontot jelentenének, „és mi nem vagyunk hajlandók kockára tenni a magyar emberek életét, biztonságát”.

– folytatta bejegyzését Szijjártó Péter, hangsúlyozva: az Oroszországból származó földgáz- és kőolajszállítás leállítása Magyarország energiaellátását lehetetlenítené el, egyúttal a rezsiköltségek drasztikus emelkedésével járna. „Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk!” – szögezte le Szijjártó Péter.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő csütörtökön késő este beszédet mondott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján, ismertetve a háborús pusztítást, egyúttal további szankciókat szorgalmazva Oroszország ellen. Számos országgal kapcsolatban elismerően szólt, amiért kiálltak Ukrajna mellett, másokat – köztük Németországot, Portugáliát, Írországot és Magyarországot – viszont elmarasztalt, mert úgymond késlekedtek meghozni bizonyos intézkedéseket. Budapesthez szólva Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a magyar kormánynak „el kell döntenie, ki mellé áll”. „Többször jártam Budaspesten, nagyon szeretem azt a várost és a lakói is nagyon kedves, vendégszerető emberek. Viktor, tudod, mi folyik Mariupolban?”– intézte szavait az ukrán államfő a magyar miniszterelnökhöz. Zelenszkij felszólította Magyarországot, ne habozzon tovább a szankciókkal és a fegyvereknek az ország területén történő átengedésével.

korábban írtuk

EU-csúcs: nem határoztak újabb Oroszország elleni szankciókról, de az intézkedések betartását sürgették a tagállamok vezetői

Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat – szögezték le az Európai Unió tagországaink vezetői.