Orbán Viktor: Magyarország semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fog támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor, aki egyetértését fejezte ki George Simion államfőjelölt ama kijelentésével, miszerint „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje”.
2025. május 09., 19:592025. május 09., 19:59
2025. május 09., 20:122025. május 09., 20:12
Gulyás Gergely miniszter után Orbán Viktor miniszterelnök is véleményt nyilvánított a romániai államfőválasztással kapcsolatban, és bizonyos tekintetben egyetértett George Simionnal, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetőjével, elnökjelöltjével. Orbán Viktor a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén elhangzott beszédének mondanivalóját arra építette, hogy Magyarország keresztény Európát akar, mert hiszi, hogy csak ennek van jövője.
„Tegnap a román elnökjelöltek vitájában megszólították Magyarországot a kereszténység kapcsán. Az egyik jelölt, Simion úr ezt mondta: most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk” – idézte az AUR elnökét Orbán Viktor, hozzátéve: „teljesen egyetértünk”. A kormányfő kiemelte: „történelmi sorsközösségben élünk a románokkal”. (Az idevágó rész a cikkünkbe ágyazott videóban, a 7:20 perctől meghallgatható).
„Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét: mi az összefogás és együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben” – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, mind a románok, mind a magyarok teljes jogú polgárai az Európai Uniónak, és azok is maradnak. „A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítanunk kell egymásra” – hangoztatta Magyarország miniszterelnöke.
A miniszter kifejtette: a budapesti kormány álláspontja, hogy nincs dolguk a román választással, de a román elnökkel majd lesz, uniós és NATO-tagállam, ráadásul szomszédos ország, eddig is az együttműködésre törekedtek, ezután is így lesz. Gulyás Gergely azzal folytatta, egy olyan politikai párt jelöltje nyerte a választást (a május 4-ei első fordulót – szerk. megj.), aminek számtalan magyarellenes akciója is volt. „Az elmúlt években ezt finomították, de a puding próbája az evés, meglátjuk, hogy a gyakorlatban a korábbi magatartás, vagy a mostani nyilatkozatok lesznek meghatározók” – állapította meg a miniszter.
Az emberek sok év alatt felhalmozódott mérge csapódott le a megismételt elnökválasztás első fordulójában – értékelte a múlt vasárnapi szavazás eredményét Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Krónikának adott interjúban.
Mint ismert, a romániai magyar politikai alakulatok és az erdélyi magyar történelmi egyházak egyhangúlag elutasítják a szélsőségesen nacionalista George Simion és az általa irányított AUR politikáját. Az RMDSZ, az EMSZ és az MPE az államfőválasztási kampány során egyaránt úgy foglalt állást: meg kell akadályozni, hogy a magyarellenes Simion legyen Románia következő államelnöke. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az első fordulót követően a Krónikának adott interjúban kifejtette: a május 18-i második fordulóban az a tét, hogy a magyargyűlöletből táplálkozó AUR jelöltje, George Simion nyeri az elnökválasztást, vagy a független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan, akinek szerinte nem róható fel magyarellenesség.
Közös felhívást tettek közzé pénteken az államfőválasztás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat – egyértelműen Nicușor Danra utalva –, hogy azt a jelöltet támogassák az államelnök-választás május 18-ai második fordulójában, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Egyébként a Fidesz tavaly elutasított bármilyen együttműködést az AUR-ral. Miután a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártja lett tizenegy új tag csatlakozását követően, Kocsis Máté, a magyar kormánypárt frakcióvezetője közölte, hogy a szélsőjobb román párttal a Fidesz nem kíván egy frakcióban ülni. „A szélsőségesen magyarellenes román AUR-t felvették az ECR frakciójába. Szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben! Kizárt!” – szögezte le akkor Kocsis Máté. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tavaly szeptemberben a Patrióták európai pártcsaládjának tagja lett.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
Halálos vonatbaleset történt a dél-spanyolországi Córdoba közelében, amelyben az utolsó hírek szerint 24 ember életét vesztette, a sérültek száma meghaladja a százat.
„Mély aggodalmát” fejezte ki vasárnap az X közösségimédia-platformon Nicușor Dan a transzatlanti partnerek és szövetségesek között a Grönland kapcsán kialakult nyilatkozatháború miatt, és a párbeszéd mielőbbi újraindítását sürgette.
Az Európai Bizottság olyan mértékű reformot fontolgat az uniós bővítési folyamatban, amely még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatói körében is vitát váltott ki. A terv szerint Ukrajna akár
Romániát és Magyarországot is meghívta Donald Trump a Gázai béketanácsba.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás