
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy a bevándorlás kérdése – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő leszögezte, Magyarország nem mond le a határőrizet jogáról.
2018. szeptember 17., 16:512018. szeptember 17., 16:51
Orbán Viktor szerint nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy a bevándorlás kérdése. A kormányfő az őszi ülésszak nyitó napján, az Országgyűlésben hétfőn tartott beszédében
Azt mondta, a bevándorlás ellen küzdők ellen folyamatos támadás zajlik, ennek egyik eleme a Sargentini-jelentés. „A dokumentum Magyarország ellen íródott és nem a magyar kormány ellen” – folytatta Orbán Viktor, megjegyezve: a szöveg abszurd elemet tartalmaz, többek között a magyarországi antiszemitizmusról. A miniszterelnök szerint a modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat.
Orbán Viktor leszögezte, Magyarország nem mond el a határőrizet jogáról. „Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen” – nyomatékosította a kormányfő, hozzátéve:
Hangsúlyozta: a mi határainkat nem csak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. „Erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni, nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk” – idézte az MTI a miniszterelnököt.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Brüsszelben most sem arról beszélnek, hogy minden eszközzel meg kell védeni az unió határait, hanem „portaszolgálatot” akarnak létesíteni; nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. Kijelentette: hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor; ha keveredni akarnánk más kultúrákkal, civilizációkkal, akkor erről mi konzultálunk és határozunk, de ettől az ötlettől eltanácsolná a magyar embereket. A miniszterelnök arról is beszélt, tartják azt a vállalásukat, hogy úgy kormányoznak: Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az ellenzéki pártok vezérszónokai hevesen bírálták a miniszterelnököt a parlamenti vitán, mindenekelőtt a Sargentini-jelentés okán. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakcióvezetője diktatúra kiépítésével vádolta a kormányoldalt, szerint a Sargentini-jelentés nem Magyarországról, hanem a magyar kormányról szól, azonban a kabinet szerinte gyáván a nemzet mögé bújik az ügyben. „Bárgyúnak” nevezte Orbán Viktor érvelését, mondván, Magyarország ugyan valóban szerepel a jelentés címében, azonban
A volt kormányfő azzal vádolta a kormányoldal szereplőit, hogy „diktatúrát csinálnak”, Orbán Viktor pedig szerinte egy diktátor. Azzal érvelt: elveszik Magyarországon a szabad tájékozódás lehetőségét, pénzügyileg ellehetetlenítik és az igazságszolgáltatás eszközeivel megvádolják az ellenfeleiket. (Különben a DK hétfőn kormányellenes tüntetéssorozatot hirdetett: keddtől kezdve minden nap öt órától demonstrációra várják a budapesti Kossuth térre mindazokat, „akiknek fontos a haza, és akik az orbáni rendszer végét akarják”).
A Jobbik szerint Orbán Viktor vesztett, válaszúthoz érkezett, míg Szabó Tímea, a a Párbeszéd frakcióvezetője a Sargentini-jelentés elfogadóival szemben a miniszterelnököt nevezte árulónak. Az LMP frakcióvezetője szerint a kormányfő által a migráció kérdésében elindított vita egy valós problémán alapuló álvita, amit arra használnak, hogy elfedjék a valóságot, eközben az MSZP vezérszónoka úgy fpogalmazott: a Sargentini-jelentés elfogadása óta Orbán Viktor miniszterelnöknek „papírja van arról, hogy egy visszaeső jogsértő, visszaeső normaszegő”.
Mint a napirend előtti felszólalását kommentáló frakciómegszólalások utáni viszonválaszában elmondta, öt hónappal ezelőtt a parlamenti választáson a magyar nép úgy döntött, hogy „önök akkorák, mi pedig ekkorák”, eldöntötte, kinek mennyi bizalmat ad, és kifejezte azon szándékát, hogy a kormány folytassa a család-, gazdaság- és nemzetpolitikáját, illetve a migrációval szembeni fellépését. „Annyit talán fontoljanak meg, hogy ha nem akarnak bent ragadni a múltban, és mindig ugyanabban a mókuskerékben száguldozni, akkor talán kövessék az embereket; az sokat segít” – javasolta az ellenzéknek a miniszterelnök, aki szerint így a magyar emberek élete szempontjából valóban fontos kérdések is napirendre kerülhetnek a törvényhozásban.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
szóljon hozzá!