Orbán: Erdély a mienk is

Romániát azért is könnyű szeretni, mert élnek itt magyarok, és ennek az országnak a része a Móricz Zsigmond által tündérkertnek nevezett Erdély, amely a magyaroké is – hangsúlyozta Orbán Viktor a Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. A július 27-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem idején készült interjút szombat este sugározta a bukaresti hírcsatorna Diplomata-útlevél című külpolitikai műsora.

„Ez egy olyan tündérkert, ami a mienk is, tehát ehhez van egy sajátos, erős kötődésünk, ez nem egy külső világ a számunkra, amihez mint kívülállók viszonyulunk, hanem ebben egy olyan világot látunk, amelyben mi is benne vagyunk. És ez ma Románia része, tehát ilyen értelemben a Romániához való viszonyunkat meghatározza\" – válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, mit szeret és mit nem szeret Romániában.

Orbán Viktor azt mondta, nehéz olyasmit találnia, amit nem szeret ebben az országban, de megjegyezte, „kicsit hangosabb\" itt a politikai élet, mint amit a két ország közti viszonyrendszer indokolna. „Én a román-magyar kapcsolatokat jobb állapotban lévőnek látom, mint ahogy a politikusok beszédéből a kép kirajzolódik\" – jelentette ki. Hozzátette: ez nem csak a románok miatt, vagy elsősorban miattuk van így, a magyarok is felelősek ezért.

„Gyakrabban esünk túlzásokba, gyakrabban használunk erős szavakat a kelleténél. Ez nem lenne baj, ha hiányozna a román-magyar kapcsolatokból\" – jelentette ki Orbán, hangsúlyozva: Magyarország olyan kapcsolatokban érdekelt Romániával, amelyek lehetővé teszik, hogy polgáraik biztonságban, stabilitásban és jó gazdasági kilátásokkal élhessék életüket.

„Amikor olyan miniszterelnökök vannak mindkét országban, akik ezt megértik, hogy ez a legfontosabb, akkor az együttműködés aránylag jó. Amikor olyan miniszterelnökök vannak, akik ezt még nem értik, mert vagy túl fiatalok, vagy még nem töltöttek el elég időt a szakmában, vagy túlságosan könnyen ragadják el őket az érzelmek, akkor nehezebben mennek a dolgok\" – fejtette ki a kormányfő.

Szót érteni egy román hazafival

Kitért arra, hogy sokan úgy gondolják, a Románia területén élő magyaroknak kedvezőbb, ha baloldali kormányok vannak hatalmon, amelyeknek a nemzeti kérdéskör kevésbé fontos, de szerinte ez fordítva van. „Egy román hazafival könnyebben szót értek, mint egy olyan románnal, akinek a nemzeti kérdés kevésbé fontos\" – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte ezzel magyarázható, hogy a jobboldali Traian Băsescu államfővel könnyebb szót értenie, mint egy olyan román miniszterelnökkel, akit a hazafias érzések kevésbé befolyásolnak.

Orbán elmondta, a balliberális román kormánnyal még nincs olyan kapcsolata Budapestnek, amit jellemezni lehetne: „alakulófélben lévő\" kapcsolataik vannak, és ő is kíváncsian várja, „mire jutnak egymással\". Arra a kérdésre, hogy tervez-e találkozót Victor Ponta kormányfővel, a miniszterelnök azt mondta, az államközi érintkezésnek van egy rendje, másfelől az EU-n belül is adódnak alkalmak egymás „felmérésére\". Hozzátette: a magyar fél nyitott, ugyanakkor érdekelt egy olyan együttműködésben, amelynek mind a románok, mind a magyarok hasznát látják.

„A magyar politikát a józan ész határozza meg, tehát velünk lehet hazafias érzelmektől fűtött, de ésszerű együttműködést kialakítani, és szerintem van olyan politika, ami egyszerre jó a románoknak és egyszerre jó a magyaroknak: és ezt kell megtalálnunk\" – mondta Orbán Viktor. A közös kormányülések folytatását firtató kérdésre válaszolva félrevezetőnek nevezte a kifejezést, mert nincs szó közös országról, közös kormányról; arra viszont lát esélyt, hogy olyan, több miniszter részvételével lebonyolított kormányzati csúcstalálkozóra kerüljön sor Romániával, mint amilyet a szlovák kormánnyal együtt már tartottak Budapesten.

A közös gazdasági stratégiákról szóló kérdésnél Orbán hangsúlyozta: jól együtt tudott működni Victor Pontával és Traian Băsescuval, amikor a kohézió barátai elnevezésű csoporthoz tartozó országok közös érdekeiért kellett az európai költségvetés vitája során „ringbe szállniuk\".

„Nem tartozunk egymásnak az IMF-fel\"

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy első miniszterelnöki mandátuma idején az EU még egy derűlátó, magabiztos, merész terveket szövögető közösség volt, amikor azonban 2010-ben visszatért az európai csúcstalálkozókra, egy pesszimista, kiútkereső, bizonytalan közösséget talált. A kormányfő szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az a gond, hogy a piaci hitelezőkkel ellentétben feltételekhez köti a hitelnyújtást, amely ellehetetleníti a saját gazdaságpolitikát.

„Amikor arról van szó, hogy nekünk van egy gazdaságpolitikánk, amely nem arra épül, hogy elvesszük a nyugdíjakat, visszametsszük a szociális ellátást, csökkentjük a családi ellátást, és így tovább, hanem más módon próbáljuk megvédeni a nyugdíjasokat, megvédeni a bérből, fizetésből élőket, fönntartani az ország kulturális színvonalát, akkor összeütközésbe tudunk kerülni az IMF képviselőivel: ez történt\" – magyarázta a miniszterelnök, ismertetve: együttműködésüket 2010-ben csak a bankadó és a nemzetközi cégekre kivetett különadók eltörlése árán lehetett volna folytatni, amire kormánya nemet mondott.

„Az IMF-nek megköszönjük a segítséget, úriember nem csibész: nehéz pillanatban segítettek ki bennünket, de nem kívánunk együttműködni tovább. És örülünk annak, hogy most már megtermelte a magyar gazdaság az idei év első felében azt a pénzösszeget, amellyel a még hátralévő hitelösszeget is ki tudjuk fizetni és így elválhatnak útjaink: nem tartozunk többé egymásnak\" – jelentette ki Orbán Viktor a Digi 24-nek adott interjúban.