
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Bizottságot (EB) hibáztatja az Európai Uniót sújtó válság miatt a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív napilapban hétfőn megjelent cikkében, és azzal a felhívással fordul a tagországokhoz, hogy vegyék vissza a hatalmi jogköröket Brüsszeltől.
2016. július 11., 16:272016. július 11., 16:27
2016. július 11., 18:242016. július 11., 18:24
A kormányfő Te a béke ellen vagy? című cikkben kifejtette: 2005-ben az uniós alkotmányszerződés elutasítását eredményező franciaországi és hollandiai népszavazással „valami megroppant”, a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság pedig az addig a gazdasági sikerek által legitimált európai elit kudarcát jelentette, és ez a folyamat 2014-ben az ukrán „geopolitikai válságban”, majd 2015-ben a migrációs válságban érte el a tetőpontját.
Így érkezett el az EU a brit referendumhoz, amely fordulópont, mert ez az első eset a „dezintegrációra”. A megmaradó 27 ország 444 millió polgárral továbbra is „hatalmas potenciál”, de a közösség sikeréhez minden emberre, nemzetre és tagországra szükség van, és nem ellensúlyozhatják őket az intézmények – emelte ki Orbán Viktor.
Az intézmények nem szoríthatják háttérbe a tagállamokat – húzta alá a kormányfő. Szerinte szakítani kell a „nemzetietlenítéssel\", az „európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel\", és be kell látni, hogy az uniós intézmények „közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának\" megteremtésére irányuló kísérletek „éppen ellentétes hatást\" váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy a britek többségének „elege lett az EU-ból\". Az EU egyszerre érték- és felelősségközösség, erre példa az államháztartási szabályok sora és a közös külső határok védelmi rendszere, azonban „a felelősség egyik esetben sem Brüsszelben kezdődik, hanem a tagállamokban\" – húzta alá.
A kormányfő szerint minden korábbinál nagyobb szükség van a tagállamok összetartására, és be kell látni, hogy Németország „centrális pozíciója\" tovább erősödik majd. Németország számíthat Magyarországra, és „ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között\". Ezt az ügyet „egy szóval lehet leírni: kerítés\" – fogalmazott.
Merkel: a menekültek védelme az EU humanitárius felelőssége
A menekültek védelme az Európai Unió humanitárius felelőssége – mondta Angela Merkel német kancellár egy vasárnapi televíziós interjúban, amelyben többek között arról is beszélt, hogy szerinte Nagy-Britannia kilépése az EU-ból visszafordíthatatlan folyamat. A politikus a ZDF országos köztelevízióban sugárzott interjúban elmondta, hogy amikor tavaly dönteni kellett a menekülthullám kezeléséről, meg kellett fontolni, vajon „hagyjuk-e Görögországot egyedül a feladattal\", vagy „bánjunk igen rosszul a menekültekkel, ahogy például Magyarországon tették\", vagy pedig humanitárius okokból „védelmet nyújtunk az embereknek\".
A védelem megadása mellett kellett dönteni, mert az EU hitelességére és értékeire tekintettel minden más reakció „teljességgel elfogadhatatlan lett volna\" – mondta Angela Merkel. A történtek első „tanulsága\", hogy korábban el kell kezdeni foglalkozni azzal, miként élnek az emberek az EU szomszédságában, és többet kell tenni a menekülésre késztető okok megszüntetéséért. Másodszor „meg kell tanulni\", hogy miként lehet megvédeni az uniós külső határt és megakadályozni az illegális migrációt, a harmadik teendő pedig a menekültek „méltányos elosztása\" az uniós tagországok között – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy az első két területen jelentős a haladás, de a menekültek elosztásában „még mindig vannak hiányosságok\".
Az EU–Törökország-megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy mindkét fél érdeke az illegális migráció megakadályozása, amikor pedig stabilizálódik a helyzet, az EU-nak legális úton is be kell fogadnia menekülteket, és erről tárgyalnia kell Törökországgal. A kancellár a brit uniós tagságról tartott népszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte a Brexit – Nagy-Britannia kilépése az EU-ból – visszafordíthatatlan folyamat.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
szóljon hozzá!