
Hivatalos adatok szerint 291-re nőtt a földrengés áldozatainak száma Olaszországban, és ez a szám valószínűleg tovább emelkedik majd, sokakat ugyanis még mindig keresnek a romok között.
2016. augusztus 28., 17:202016. augusztus 28., 17:20
A katasztrófában tizenegy román állampolgár vesztette életét, 19-et továbbra is eltűntnek nyilvánítanak. A Richter-skála szerinti 6,2 erejű földrengés szerda hajnalban rázta meg az ország középső részét, a természeti csapás álmukban érte az embereket. Azóta összesen 2500 embert telepítettek ki a hatóságok.
Szombatra virradóra is több utórengés volt a térségben, a legerősebb egy 4,2-es fokozatú volt. Az olasz földtani intézet szerint a nagy földrengés óta 1330-nál több utórengés történt, az egyik pont akkor, amikor szombaton leszállt a katasztrófához közeli helyszínen Sergio Mattarella államfő helikoptere. Az elnök azért érkezett, hogy személyesen is szemügyre vegye a természeti katasztrófa okozta pusztítást, és részt vegyen az áldozatok temetésén. Olaszország-szerte szombaton gyásznapot tartottak az áldozatok emlékére, félárbocra eresztették az állami intézményeken a nemzeti lobogókat. Az Amatricéhez közeli Ascoli Piceno városában 35 áldozatot temettek el, az állami gyászszertartáson Sergio Mattarella és Matteo Renzi miniszterelnök is részt vett.
Ponta beszólása
Victor Ponta volt kormányfő örömének adott hangot vasárnapi Facebook-bejegyzésében annak kapcsán, hogy az olasz politikusok „nem próbáltak politikai tőkét kovácsolni a földrengés áldozatainak halálából\". Részvétnyilvánításnak szánt posztjában a szociáldemokrata politikus – utalva a tavaly októberi bukaresti Colectiv-tragédiát követő megmozdulásokra – megjegyezte: az itáliai katasztrófát követően senki nem vonult utcára azt hangoztatva, hogy „a korrupció öl\", ugyanakkor senki nem követelte a kormány távozását.
A katasztrófa sújtotta közép-itáliai régióba látogatott vasárnap Maria Ligor, a Cioloș-kormány határon túli románokért felelős tárca nélküli minisztere, aki részt vett az áldozatok emlékére a rieti ortodox templomban tartott misén, és felkereste a kórházi ápolásra szoruló román sérülteket is.
Ligor elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint tizenegy román állampolgár vesztette életét a földrengésben, öten pedig kórházban fekszenek, valamennyiük állapota stabil. Bár az elmúlt napokban öt, korábban eltűntnek hitt románt épségben megtaláltak, 19 román állampolgárt továbbra is keresnek a hatóságok. Különben öt román áldozat holttestét hétfőn Romániába szállítják, a költségeket a bukaresti külügyminisztérium fedezi.
A Cioloș-kabinet hétfőn rendkívüli ülésen dönt arról, milyen formában támogatja az itáliai földrengés román áldozatait, valamint azok hozzátartozóit.
Ezzel egy időben az itáliai főügyészség bűnvádi eljárást indított a földmozgás következményeinek kivizsgálása érdekében: 115 olyan épület omlott ugyanis össze, amelyet az elmúlt években teljesen földrengésbiztosan felújítottak. Ilyen például az amatricei általános iskola is, amelyet 2012-ben újítottak fel. A nyomozó hatóság azt gyanítja, hogy az építkezéseknél kispórolták a cementet a falakból. „Ez nem csak a sorscsapás bűne\" – nyilatkozta a La Repubblica napilapnak Rieti város ügyésze, Giuseppe Saieva, emlékeztetve, hogy a földrajztudósok már régen fokozottan földrengésveszélyesnek minősítették az övezetet.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!