Obama támogatja a nukleáris leszerelést

 Obama támogatásáról biztosította Törökország EU-tagságát, amit Franciaország továbbra is ellenez. Barack Obama tegnap az Európai Unió és az Egyesült Államok Prágában rendezett csúcstalálkozóján felszólította az Unió tagállamait, hogy fogadják be a guantánamói támaszponton fogvatartott elítélteket. Az amerikai elnök közvetlenül januári beiktatása után jelentette be, hogy Washington be fogja zárni a guantánamói támaszponton lévő börtönt. A politikus hitet tett az erős és egységes Európa mellett.

„Nincs régi vagy új Európa, csak egy egységes Európa van” – húzta alá Donald Rumsfeld, a korábbi amerikai védelmi miniszter hírhedt kijelentésére célozva. (Rumsfeld 2003-ban az Irak elleni katonai akció előkészítése során beszélt arról, hogy az „új Európa”, tehát a posztkommunista országok támogatják Washingtont, míg az akciót elutasító nyugat-európai országokat „régi Európának” minősítette).

„Bízom az erős Európában, s mindent megteszünk azért, hogy Európát támogassuk. Az Egyesült Államoknak és Európának nincs más választása, mint a közös fellépés” – szögezte le Obama, elutasítva azt a véleményt, hogy az erős Európa a transzatlanti kapcsolatok meggyöngüléséhez vezetne. Afganisztánnal kapcsolatban úgy vélte, hogy az EU „többet tehet, és többet is kell tennie” az ország újjáépítése és az ottani közbiztonság növelése érdekében.

Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államok támogatja Grúzia területi egységének fenntartását, és nem fogja elismerni sem Dél-Oszétia, sem Abházia függetlenségét. Az Egyesült Államok és Irán viszonyában Washington igyekszik meghaladni az évtizedek óta tartó „bénulást”, és javítani a kapcsolatokon. Beszédében Obama azt is elmondta, hogy hazája támogatja Törökország felvételét az EU-ba. „Ha az EU elutasítaná Törökország felvételét, az rossz jelzés lenne a muzulmán világ felé” – jegyezte meg a politikus.

Ezzel szemben Nicolas Sarkozy továbbra is ellenzi Törökország felvételét az EU-ba. A francia elnök egy tévéinterjúban leszögezte: Franciaország hű szövetségese az Egyesült Államoknak, de az Unió lépéseiről az EU-tagországok döntenek. Mint mondta, mindig ellenezte Törökország belépését, ez most sincs másképp, szerinte Törökországnak továbbra is Európa és az Egyesült Államok szövetségesének, különleges partnerének kell maradnia. A csúcstalálkozón egyébként Traian Băsescu államfő úgy vélekedett: új korszak köszöntött be az EU és az USA viszonyában, ami szerinte bizonyítja az Egyesült Államokkal kialakított stratégiai partnerségre törekvő bukaresti diplomácia helyességét.

Az EU–USA csúcstalálkozó kezdetén az Európai Unió és az Egyesült Államok közösen elítélte, hogy Észak-Korea tegnap műholdfelbocsátás céljából rakétafellövést hajtott végre, és felszólították Phenjant, hogy tartsa tiszteletben korábbi kötelezettségvállalásait. Barack Obama Prágában a rakétaindítás hírére kijelentette: Phenjan provokációt követett el, megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 1718-as számú határozatát, amely megtiltja Észak-Koreának bármilyen ballisztikus rakéta indítását.

Az elnök hozzátette, ennek ellenére folytatódnak az észak-koreai nukleáris leszerelésről szóló hathatalmi tárgyalások, majd bejelentette azt is, hogy az Egyesült Államok egy éven belül csúcstalálkozót szervez a nukleáris leszerelésről. Washingtoni illetékesek eközben hangsúlyozták: bár információik szerint az észak-koreai rakétaindítás sikertelen volt, az Egyesült Államok kéri a BT összehívását.

Ugyancsak a hét végén, két helyszínen – a franciaországi Strasbourgban és a németországi Kehlben és Baden-Badenben – tartották különben az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete (NATO) csúcstalálkozóját is. A 60 éve alakult katonai szövetség két új taggal, Albániával és Horvátországgal bővült, emellett döntés született arról is, hogy Jaap de Hoop Scheffer leköszönő NATO-főtitkárt Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő követi a tisztségben.