
Fotó: MTI
2007. december 21., 00:002007. december 21., 00:00
Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél esztendõ Magyarországon egy illúzióval való végleges leszámolás periódusa volt: azé az illúzióé, miszerint egy ország sikere elválasztható a lakosság teljesítményétõl. „Ma már egyértelmû statisztika támasztja alá, hogy 2001-ben a szociális nemzethalál állapotában voltunk, s amit azóta véghezvittünk, azt akár hatalmas politikai sikernek is nevezhetném\" – jelentette ki Gyurcsány, aki beszámolójában csak sikereket sorakoztatott, csalódásokról nem volt hajlandó szót ejteni. Jelezte: természetesen értékeli majd a kormánytagok teljesítményét, de véleményét január közepén személyesen kívánja elmondani valamennyi miniszternek. Sikerlista A sikersorozat élére azt helyezte, hogy Magyarország helyreállította költségvetési hitelességét, s az idei 4 százalékos költségvetési hiány ismeretében biztosra veszi, hogy jövõre az ország képes lesz teljesíteni a maastrichti követelményként ismert 3 százalékos költségvetési hiányt. „Ez kulcsdöntõ fontosságú\" – fogalmazott némi képzavarral a magyar kormányfõ. Az év sikertörténetének nevezte, hogy a magyar felsõoktatásban ma az intézmények harcolnak a jó képességû hallgatókért, a diákok a legjobb egyetemek kínálta lehetõségekért, s jó úton halad az állami és magánegyetemek rendszerbe való „összefésülése\" is. Az adminisztrációs reform mellett az egészségügyi rendszer átalakításának megkezdését nevezte az egyik legnagyobb fegyverténynek. „Olyan rendszert alakítunk ki, amelyben végre minden a helyére kerül, s nem a beteg igazodik a rendszerhez, hanem a szolgáltató keresi a biztosított kegyeit\" – fogalmazott a magyar miniszterelnök. A kormány jó teljesítményének igazolásaként említette, hogy egyetlen szervezett alternatíva sem jelent meg a kormány politikájával szemben. Sutba vágott modellek Évértékelõ beszélgetésre invitálta a sajtót Gémesi Ferenc, a magyar kormány kisebbségi és nemzetpolitikai szakállamtitkára is. A politikus szerint a 2007-es esztendõben elkezdõdött a „kilépés a régi támogatási modellekbõl, amelyek már korábban is meghaladottak voltak\", s a törekvés sikerét a határon túli magyar vezetõk pozitív visszajelzései igazolják. Az év megvalósításai között az államtitkár az elsõ helyen a biennálét említette, amelynek keretében „demonstratív módon láthatóvá vált a magyar kultúra egysége.\" A fejlesztéspolitika terén az etnikai alapú fejlesztések helyét átvették a projekt alapúak. A korábbinál nagyobb összegû támogatásokon túl a támogatáspolitika nagy „dobásának\" Gémesi azt tartja, hogy sikerült pénzt „kiszorítani\" egy intézményrendszer létrehozására is. Kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások terén az eredeti, 3,5 milliárd forintos összeghez képest több mint 5 milliárd forintot juttattak célba. A jövõ év slágere Az elképzelések szerint a schengeni övezet bõvítése eredményeként különleges bánásmódra szoruló vajdasági és kárpátaljai magyarokra szabják a jövõ év slágertámogatását. A kapcsolattartási támogatás keretében egymilliárd forintot szánnak az e témában esedékes pályázatok finanszírozására. Az utazási költségektõl a különbözõ illetékek kifizetéséig terjedõ kategóriákban várt pályázatok elbírálására hivatott szervezeteket gyorsított eljárásban még január folyamán kijelölik. Az egyéni pályázatok benyújtásánál kötelezõ lesz a magyar igazolvány felmutatása, így felértékelõdhet a súlyos presztízsveszteségben lévõ dokumentum. Új szerepet szánnak a státusirodáknak is, az elkövetkezõkben egy kialakítandó információs-szolgáltatási hálózat részeivé válnak, amelynek feladatai közé tartozik például a határon túli magyarság anyaországi egészségügyi ellátásának elõsegítése. A Krónika megkérdezte, milyen szerepet kaphat az elkövetkezõkben a támogatáspolitikában a Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke által elõterjesztett nemzetpolitikai törvénytervezet. Gémesi Ferenc szerint a tervezet a határon túli kisebbségek ügyeinek parlamenti szintû intézését segítheti, mivel a Máért típusú, inkább szimbolikus, mintsem problémamegoldó ülések ideje lejárt, a sûrûbb, „munkás\" összejövetelek sokkal több hatékonyságot ígérnek. Cs. S., Budapest
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.