
Nukleáris doktrína. Moszkva az atomcsapás lehetőségét sem zárja ki
Fotó: Wikipédia
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml, ismét jelezve Moszkva aggodalmát a legutóbbi amerikai döntés miatt, amely szerint Ukrajna rakétacsapásokat hajthat végre.
2024. november 19., 12:002024. november 19., 12:00
2024. november 20., 00:102024. november 20., 00:10
„Ezek (a változtatások) már gyakorlatilag megfogalmazódtak. Szükség szerint gyakorlatba ültetik őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek kedden a nukleáris doktrínáról a Reuters szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen kedden, az ukrajnai háború 1000. napján írta alá a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségeit kibővítő módosításról szóló rendeletet.
A Kreml hétfőn vakmerőnek bélyegezte Joe Biden amerikai elnök kormányának sajtóban ismertetett döntését, amely szerint engedélyezi, hogy Ukrajna amerikai nagy hatótávolságú rakétákat vessen be orosz célpontok ellen, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszlépéseket fog tenni.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ha a Nyugat engedélyezné, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat használjon, az azt jelentené, hogy „a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban”, mivel a rakéták célba juttatása és kilövése a NATO katonai infrastruktúráját és személyzetét is bevonná.

Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Biden döntése azt követően született meg, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hónapokig követelte, hogy az ukrán hadsereg használhassa az amerikai fegyvereket a határától távol eső orosz katonai célpontok elleni csapásmérésre.
– mondták források a Reutersnek.
Néhány héttel a novemberi amerikai elnökválasztás előtt Putyin elrendelte a nukleáris doktrína módosítását, amely kimondja, hogy minden Oroszország elleni, nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadás Oroszország elleni közös támadásnak tekinthető.
A TASZSZ szerint továbbá a stratégiai és taktikai rakéták, manőverező robotrepülőgépek, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülőgépek tömeges indítása az Oroszországi Föderáció felé, valamint ezek átlépése az orosz határon okot adna a nukleáris fegyverek alkalmazására. Az Oroszország szövetségesének számító Fehéroroszország elleni agresszió szintén nukleáris csapást vonhatna maga után.
Nyugati elemzők
Oroszország módosított doktrínájának teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legsúlyosabb válságot váltotta ki Moszkva és a Nyugat kapcsolatában. Peszkov kedden a TASZSZ-nek azt is elmondta, hogy Moszkva kész normalizálni a kapcsolatokat Washingtonnal. „De egyedül nem tudunk tangózni” – mondta Peszkov. „És nem is tervezzük” – tette hozzá.

Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Amúgy az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra – erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy
„Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk” – tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket – műveleti okokból – nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt „az olaj a tűzre”, amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel.
– fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
Iohannis: 1000 napja tart a háború; Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz háború – emlékeztet keddi bejegyzésében az államfő.
„Elérkeztünk az Ukrajna ellen indított törvénytelen háború ezredik napjához. Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és bátor népét, hogy kivívják a győzelmet, az igazságos és tartós békét, a gazdasági stabilitást és ellenállóképességet, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást” – írta az X platformra Klaus Iohannis.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy idén télen és a következő évben is megérkezik a gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Nyíregyházán.
szóljon hozzá!