Fotó: Wikipédia
Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal - jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet kedden, miután a Fekete-tenger fölött történt incidens után bekérették a washingtoni külügyminisztériumba.
2023. március 15., 07:532023. március 15., 07:53
Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.
„Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.
Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.
„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.
Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.
A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot.
A fehér házi illetékes beszámolt arról is, hogy Joe Biden elnököt tájékoztatták a történtekről.
Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.
Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.
Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.
Putyin: robbanószerkezet antennájához hasonló tárgyat találtak a vezeték közelében
Robbanószerkezet antennájára hasonlító tárgyat találtak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának helyszíneinek közelében lévő vízterület átvizsgálásakor a dán kizárólagos gazdasági övezetben, Dánia még nem válaszolt Oroszország vizsgálatra vonatkozó kérésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban, amelyből kedden mutatott be egy részletet a Rosszija 24 hírtelevízió.
Putyin elmondta: mivel a merénylet a dán kizárólagos gazdasági övezetben történt, a Gazprom engedélyt kapott a dán hatóságoktól, hogy megvizsgálja a robbanás helyszínét. Az orosz vállalat vizsgálata azonban nem szorítkozott kizárólag a robbanás helyszínének vizsgálatára, a Gazprom által bérelt hajó a vezeték mentén tovább haladva, a robbanás helyszínétől mintegy 30 kilométerre egy „oszlopocskát” fedezett fel a csövek illesztési pontjánál. Ezek a pontok, a vezeték legsebezhetőbb részei, ahol a robbantást is végrehajtották.
„A szakértők úgy vélik, hogy ez egy jelfogadó antenna lehet egy robbanószerkezet felrobbantásához, amelyet ebben a vezetékrendszerben helyezhettek el” – mondta Putyin. „Úgy tűnik, több robbanószerkezetet helyeztek el, amelyek közül valamelyik felrobbant, valamelyik pedig nem. Hogy milyen okok miatt, nem világos” – tette hozzá.
Az orosz elnök közölte: Oroszország engedélyt szeretne kapni a dán hatóságoktól, hogy „vagy önállóan, vagy velük együtt” abban a mélységben működni képes nemzetközi szakértői és pirotechnikusi csoportot hozzanak létre, amely akár hatástalanítani is képes egy robbanószerkezetet, „ha van ott olyan”.
„dán hatóságokhoz intézett kérésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy nekik kell ezen elgondolkodniuk és amikor ez lehetségesnek ítélik, akkor majd válaszolnak” – mondta Putyin, aki ezt a reagálást „homályosnak” nevezte.
Putyin az interjúban kifejezte meggyőződését, hogy a gázvezetékek felrobbantása állami szintű támadás volt, amelyre amatőrök nem képesek, mert nincs ehhez szükséges technológiájuk.
Mint mondta, a robbanás erős volt, amely a csövet kiszakította és elvetette. „Ez nem egyszerű kérdés, a világ gyakorlatában még sincs rá példa, hogy ilyen balesetek után hasonló rendszereket megjavítottak volna, de elméletileg, technológiai szempontból természetesen minden lehetséges” – mondta.
Putyin úgy vélekedett, hogy a felrobbantott Északi Áramlat vezetékeknek van jövőjük, ha az európai országok kifejezik érdeklődésüket a helyreállításuk iránt.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese kedden egy Telegram-csatornán közölte, hogy Oroszország eljuttatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének a Németországgal, Dániával és Svédországgal folytatott levelezés másolatát az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek elleni merénylétek kivizsgálásáról. A diplomata szerint a dokumentumok alátámasztják Moszkva állítását, miszerint nem kapott megfelelő tájékoztatást ezektől az országoktól az általuk folytatott vizsgálat menetéről.
Oroszország egy pártatlan vizsgálóbizottság felállítását próbálja meg elérni az ENSZ-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!