Fotó: Wikipédia
Oroszország nem akar konfrontációt az Egyesült Államokkal - jelentette ki az Egyesült Államokban akkreditált orosz nagykövet kedden, miután a Fekete-tenger fölött történt incidens után bekérették a washingtoni külügyminisztériumba.
2023. március 15., 07:532023. március 15., 07:53
Anatolij Antonov az amerikai külügyi tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárával, Karen Donfrieddel folytatott mintegy félórás megbeszélést, ami után úgy fogalmazott, hogy számára konstruktívnak tűnt az egyeztetés, amelynek során az amerikai fél is elmondta aggályait.
„Jobban szeretnénk nem teremteni olyan helyzetet, amely nem szándékolt összeütközéseket és nem szándékolt incidenseket eredményez” – mondta az orosz diplomata. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az övezetet, ahol az incidens történt, különleges katonai műveleti zónává minősítette, és annak elkerülését kérte.
Az orosz védelmi minisztérium kedden tagadta, hogy vadászgépei érintkezésbe kerültek az amerikai katonai drónnal, amely aznap a Fekete-tengerbe zuhant.
„Egy heves manőver következtében az MQ-9 típusú drón szabadesésbe kezdett, veszített magasságából, és a vízfelszínnek ütközött” – közölte az orosz védelmi minisztérium, amely szerint az orosz harci gépek nem ütköztek a drónnal, és nem ők okozták annak zuhanását.
Az orosz minisztérium szerint a drónt a Krím félsziget övezetében fedezték fel, és az „az Oroszoroszági Föderáció határai felé” haladt.
A Fehér Ház szerint a közelmúltban többször is előfordult, hogy az orosz légierő amerikai légieszközt fogott be, kedden ugyanakkor első alkalommal történt fizikai ütközés. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora keddi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy
John Kirby hozzátette, hogy a művelet orosz részről meggondolatlan volt, ami egy amerikai pilóta nélküli repülő elvesztéséhez vezetett. Hangsúlyozta, hogy az amerikai drón nemzetközi vizek fölött rutinrepülést hajtott végre és senkire nem jelentett kockázatot.
A fehér házi illetékes beszámolt arról is, hogy Joe Biden elnököt tájékoztatták a történtekről.
Hozzátette, hogy az ilyen típusú repülő eszközök már az ukrajnai háború előtt is megfigyelő missziót végeztek a Fekete-tenger felett.
Előzőleg kedden az amerikai hadsereg azt közölte, hogy két Szu-27 típusú orosz harci repülőgép elfogott egy Reaper típusú amerikai megfigyelő drónt a Fekete-tenger felett, és egyikük megütötte a drón légcsavarját, ami miatt az a tengerbe zuhant és megsemmisült.
Hozzátette: a felelőtlen eljárás kis híján mindkét légi jármű vesztét okozta.
Putyin: robbanószerkezet antennájához hasonló tárgyat találtak a vezeték közelében
Robbanószerkezet antennájára hasonlító tárgyat találtak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának helyszíneinek közelében lévő vízterület átvizsgálásakor a dán kizárólagos gazdasági övezetben, Dánia még nem válaszolt Oroszország vizsgálatra vonatkozó kérésére – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy interjúban, amelyből kedden mutatott be egy részletet a Rosszija 24 hírtelevízió.
Putyin elmondta: mivel a merénylet a dán kizárólagos gazdasági övezetben történt, a Gazprom engedélyt kapott a dán hatóságoktól, hogy megvizsgálja a robbanás helyszínét. Az orosz vállalat vizsgálata azonban nem szorítkozott kizárólag a robbanás helyszínének vizsgálatára, a Gazprom által bérelt hajó a vezeték mentén tovább haladva, a robbanás helyszínétől mintegy 30 kilométerre egy „oszlopocskát” fedezett fel a csövek illesztési pontjánál. Ezek a pontok, a vezeték legsebezhetőbb részei, ahol a robbantást is végrehajtották.
„A szakértők úgy vélik, hogy ez egy jelfogadó antenna lehet egy robbanószerkezet felrobbantásához, amelyet ebben a vezetékrendszerben helyezhettek el” – mondta Putyin. „Úgy tűnik, több robbanószerkezetet helyeztek el, amelyek közül valamelyik felrobbant, valamelyik pedig nem. Hogy milyen okok miatt, nem világos” – tette hozzá.
Az orosz elnök közölte: Oroszország engedélyt szeretne kapni a dán hatóságoktól, hogy „vagy önállóan, vagy velük együtt” abban a mélységben működni képes nemzetközi szakértői és pirotechnikusi csoportot hozzanak létre, amely akár hatástalanítani is képes egy robbanószerkezetet, „ha van ott olyan”.
„dán hatóságokhoz intézett kérésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy nekik kell ezen elgondolkodniuk és amikor ez lehetségesnek ítélik, akkor majd válaszolnak” – mondta Putyin, aki ezt a reagálást „homályosnak” nevezte.
Putyin az interjúban kifejezte meggyőződését, hogy a gázvezetékek felrobbantása állami szintű támadás volt, amelyre amatőrök nem képesek, mert nincs ehhez szükséges technológiájuk.
Mint mondta, a robbanás erős volt, amely a csövet kiszakította és elvetette. „Ez nem egyszerű kérdés, a világ gyakorlatában még sincs rá példa, hogy ilyen balesetek után hasonló rendszereket megjavítottak volna, de elméletileg, technológiai szempontból természetesen minden lehetséges” – mondta.
Putyin úgy vélekedett, hogy a felrobbantott Északi Áramlat vezetékeknek van jövőjük, ha az európai országok kifejezik érdeklődésüket a helyreállításuk iránt.
Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet első helyettese kedden egy Telegram-csatornán közölte, hogy Oroszország eljuttatta az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Közgyűlésének a Németországgal, Dániával és Svédországgal folytatott levelezés másolatát az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek elleni merénylétek kivizsgálásáról. A diplomata szerint a dokumentumok alátámasztják Moszkva állítását, miszerint nem kapott megfelelő tájékoztatást ezektől az országoktól az általuk folytatott vizsgálat menetéről.
Oroszország egy pártatlan vizsgálóbizottság felállítását próbálja meg elérni az ENSZ-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!