Fotó: Facebook/Novák Katalin
Kijevi látogatása során érdemi lépéseket szorgalmazott az ukrán elnöknél a kárpátaljai magyarság jogait illetően – mondta el Novák Katalin magyar köztársasági elnök egy, az Indexnek adott, hétfőn megjelent interjúban.
2023. augusztus 28., 13:132023. augusztus 28., 13:13
Novák Katalin beszámolt arról, hogy most először tárgyalt „hosszabban és négyszemközt” Volodimir Zenelszkij ukrán elnökkel, aki megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását.
A beszélgetésen Novák Katalin hangsúlyozta:
„Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség” – jelentette ki.
Hozzátette: megállapodtak az ukrán elnökkel abban, hogy érdemi és konkrét lépéseket tesznek a kárpátaljai magyarság érdekében.
„Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól” – rögzítette, megjegyezve:
Novák Katalin kiemelte:
A kárpátaljai magyarok kisebbségi jogai kapcsán mielőbbi előrelépést érünk el– erről a célkitűzésről számolt be Novák Katalin magyar köztársasági elnök, miután Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.
Felhívta a figyelmet, hogy „Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák”.
„Most bekopogtatott a véres valóság” – jelentette ki, majd elmondta: a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem - ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”. Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás.
űNovák Katalin azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert nem lát olyan katonai megoldást, amely a hosszú távon fenntartható békéhez vezetne. Hozzátette: elindult egy „békeformula” Zelenszkij elnök kezdeményezésére, ebben több mint negyven ország vesz részt, az EU-tagországok mellett az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Törökország, Japán és Katar.
– ismertette.
Novák Katalin kijevi útjáról elmondta: mivel háborús országba látogatott, nem érte meglepetésként a légi riadó, de „szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe.” A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy applikáción keresztül követték a légi riadó alakulását – tette hozzá.
Kitért arra, hogy
„Felhívtam a figyelmét, hogy bár számunkra fontos Moldova és Ukrajna uniós tagjelölti státusza, ez nem hátráltathatja a már régóta várakozó nyugat-balkáni országok csatlakozását” – közölte, és kiemelte, hogy a később csatlakozottaknak „minden esetben többet kell letenni az asztalra, mint az alapító tagoknak”.
Közölte azt is, hogy a finn miniszterelnök megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását.
Novák Katalin a Ferenc pápánál tett vatikáni látogatásáról is beszámolt, kiemelve: a legfontosabb kérdés az volt, hogyan tudják a békevágyat felébreszteni azokban is, akik távolabb élnek a konfliktustól.
„A szentatya a nők, a női vezetők szerepét kiemelten fontosnak tartja” – mondta az államfő, hozzátéve: Ferenc pápa személyesen is számít rá a béke előmozdításában.
– húzta alá.
A köztársasági elnök kitért arra, hogy az ötvenperces audiencián a háború kihívásai mellett a hagyományos családi értékek szerepéről is beszéltek Ferenc pápával, aki azt kérte tőle, minden lehetséges fórumon és minden rendelkezésre álló eszközzel álljon ki továbbra is a hagyományos családi értékek mellett.
Itt az ideje, hogy elkezdjünk a békéről beszélni, ebben Ferenc pápával is teljesen egyetértünk – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök az Il Messaggero olasz napilapban szombaton közölt interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!