Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Fontos, hogy a béke felé vezető út egy igazságos, hosszú távon is fenntartható békemegállapodáson keresztül vezessen. Az M1-nek New Yorkban adott interjúban Novák Katalin államfő arról is beszélt, hogy az átlagosnál több erőfeszítést kell annak érdekében tenni, hogy egy valódi, reális képet mutassunk rólunk, magyarokról a nagyvilágnak.
2023. május 20., 09:152023. május 20., 09:15
Novák Katalin szerint az ukrajnai háború mindent felülírt, teljesen új lapot nyitott a történelmünkben. Most már több mint egy év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és még nem látni a konfliktus végét, kimenetelét, nem tudjuk mennyi életet követel még mindkét oldalon ez a kegyetlen háború – tette hozzá. Az államfő közölte, hogy a háborúval kapcsolatban jelentős elmozdulást lát a nemzetközi közhangulatban és a háborús felek részéről is, írja a Híradó.hu.
Novák Katalin erre példaként említette, hogy az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, Reykjavíkban ott volt az ukrán miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij elnök online bejelentkezett a tanácskozáson. Hozzátette: mindketten beszéltek a béke szükségességéről, ami az ő elképzelésük szerinti béke. Ez arról szól, hogy az oroszokat ki kell szorítani az általuk elfoglalt területekről, de egyre többen fogalmazzák meg a béke fontosságát – fogalmazott Novák Katalin.
„Miután elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy Oroszország megtámadott egy szomszédos szuverén államot,
– fogalmazott Novák Katalin hangsúlyozva: muszáj megüzenni, egyértelművé tenni Oroszországnak, hogy átlépték ezzel a Rubicont és így nem lehet rendezni a konfliktusokat a mai világunkban.
Novák Katalin jelezte: mind az ENSZ, mind az Európai Unió, minden nemzetközi szervezet, amelynek tagjai vagyunk, az Európa Tanácsot is beleértve békemisszióként jöttek létre a második világháború után azért, hogy még egyszer ne történhessen meg egy olyan világégés, amely az első és második világháborúban volt. Mint megjegyezte:
A köztársasági elnök ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy ezekben a szervezetekben kötelességünk a békéhez vezető utat közösen keresni.
Szavai szerint Ferenc pápa magyarországi látogatása is megerősítette abban, hogy vannak olyanok, akik a béke melletti kiállást sürgetik és a békéhez vezető utat igyekeznek megtalálni.
„Mi, magyarok is ilyenek vagyunk, és ennek megfelelően Magyarország vezetői (…) is keresik, keressük a békéhez vezető utat” – fogalmazott Novák Katalin, a békéhez vezető út megtalálásának fontoságát is hangsúlyozva.
A vezetők felelősségét kiemelve azt mondta: „Ha a háborús retorikát erősítjük, ha a háború táplálásához vezető lépéseket teszünk, akkor nagyon nehéz lesz megtalálni azt, hogyan jutunk el végül a békéhez.” Egyúttal kijelentette:
Novák Katalin szólt arról is: Magyarország független és szuverén ország, amely azonban szövetségi rendszer tagjaként működik. Magyarország a jövőre vonatkozó határozott elképzeléseiből is építkezik – mondta, hozzáfűzve, hogy talán ez tesz bennünket izgalmassá, érdekes tárgyalópartnerré sokak számára.
A magyar államfő felidézte: államelnökként azt vállalta, hogy „az ajtónyitogatásban szeretne segítségére lenni Magyarországnak”. Úgy vélte, bár Magyarországról sokan hallottak már, de valójában nem ismernek bennünket, és ezzel párhuzamosan olvassák azokat az elfogult tudósításokat, amelyek alakítják a rólunk kialakított képet. Ezért az átlagosnál több erőfeszítést kell annak érdekében tenni, hogy egy valódi, reális képet mutassunk rólunk, magyarokról. Én ezt teszem az elmúlt egy évben
– emelte ki a köztársasági elnök.
Novák Katalin elnökségének eddigi egy évéről felelevenítette, hogy minden szomszédos országban tett már látogatást, és az európai vezetők mindegyikét megismerte. A magyar–lengyel viszonyról azt mondta, kifejezetten jó a személyes viszonya mind a lengyel elnökkel, mind a lengyel miniszterelnökkel. Hozzátette ugyanakkor, hogy
Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lengyelország más helyzetben van a háború vonatkozásában, mint Magyarország. Novák Katalin úgy látja, hogy a magyar–lengyel barátságot kár és korai lenne temetni, vannak vitáik, de alapvetően jó a kapcsolat a két ország között.
A jövőre vonatkozó tervekről szólva ismertette: szeptemberben ismét megrendezik Magyarországon a demográfiai csúcsot, jövőre pedig szeretné vendégül látni a világ női államfőit Budapesten. Az államfő beszámolt arról is, hogy hamarosan Albániában tesz látogatást, amivel a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását kívánja elősegíteni, valamint ellátogat Csíksomlyóra is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!