Fotó: Twitter/OSINT Defender
Az izraeli légierő hétfőre virradóra ismét intenzíven bombázta a Gázai-övezetben a területet uraló és Izraelt megtámadó Hamász iszlamista terrorszervezet katonai létesítményeit, közben pedig folytatódott a gázai civilek menekülése a várható izraeli szárazföldi hadművelet elől az övezet déli részébe – jelentette a helyi média.
2023. október 16., 11:182023. október 16., 11:18
2023. október 16., 11:462023. október 16., 11:46
A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet palesztinoktól származó értesülései szerint hétfőre virradóra volt az eddigi legjelentősebb izraeli bombázás az övezetben a Hamász Izrael ellen október 7-én elindított terrortámadása óta.
Az izraeli hadsereg szóvivőinek közlése szerint
Közzétették az iszlamista szervezet azon hat, magas rangú vezetőjének a listáját, akiket a hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat a háború kezdete óta megölt.
Köztük van a Hamász déli körzetének biztonsági parancsnoka, kommandós egységük parancsnoka, és a Hamász légi hadviselésének irányítója is. Az izraeli katonai szóvivő közölte, hogy a katonai mellett politikai vezetőkkel is végeztek.
Mások között megölték az október 7-i támadás két parancsnokát, valamint Dzsavad Abu Samalát, a Hamász gazdasági miniszterét és Zakaria Abu Mamar nemzetközi kapcsolatokért felelős minisztert.
Az izraeli hadsereg deklarált célja a Gázai övezeti bombázásokkal válaszolni az országot története során érő legbrutálisabb terrortámadásra és megölni a támadást eltervező és végrehajtó Hamász tagjait.
A szervezet politikai főnöke, Iszmáil Haníje mindeddig a katari Four Seasons szállodában lakott, de a szálloda közölte, hogy jelenleg nem tartózkodik ott.
A Gázai övezet egészségügyi minisztériumának közlése szerint október 7-e óta 2750 palesztin vesztette életét, és mintegy 9700 sebesült meg.
Az izraeli hadsereg felszólította az övezet északi részén élő civileket, hogy meneküljenek a földsáv déli részébe, mert támadni fogják a Hamász lakóépületek alatt húzódó alagútrendszerét, amelyben rejtőzködnek az övezetben maradt vezetők.
A tel-avivi védelmi minisztérium hétfő reggel bejelentette: megkezdték az izraeli lakosok kitelepítését a libanoni-izraeli határ mentén fekvő településekről, mintegy két kilométeres sávban.
A védelmi minisztérium és a hadsereg közös közleményben jelentette be, hogy megkezdik az evakuálási terv végrehajtását.
A kitelepítések a Libanonnal közös határ mentén húzódó, két kilométer széles sávban élő izraeli lakosokat érintik.
A Hamász szélsőséges terrorszervezet által október 7-én Izrael ellen indított támadása óta
– számolt be a német N-Tv online hírfolyama.
Közben António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította a Hamászt a fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, Izraelt pedig arra, hogy a gázai polgári lakosság számára biztosítson akadálytalan hozzáférést a humanitárius segélyekhez.
„Ebben a drámai pillanatban, amikor a Közel-Keleten a szakadék szélén állunk, az ENSZ főtitkáraként kötelességem két határozott humanitárius felhívást tenni” – fogalmazott vasárnap kiadott nyilatkozatában Guterres.
Egyik felhívását a Hamásznak címezte, amelyben
A másik felhívással pedig Izraelhez fordult, hogy a gázai civilek érdekében biztosítson gyors és akadálytalan hozzáférést a humanitárius segélyek és a humanitárius segítséget nyújtók számára.
Mint hangsúlyozta, mindkét felhívás önmagában is érvényes, és egyik sem alku tárgya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!