Bevetésre készen. Izraeli F-35-ös vadászgépek
Fotó: X/Izraeli védelmi minisztérium
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
2024. április 18., 08:562024. április 18., 08:56
Netanjahu azután beszélt, hogy találkozott az Egyesült Királyság és Németország külügyminiszterével, és kedden beszélt Rishi Sunak brit miniszterelnökkel.
„Köszönöm barátainknak, hogy támogatják Izrael védelmét... Nekik is vannak mindenféle javaslataik és tanácsaik, ezt nagyra értékelem, de szeretném világossá tenni: mi magunk fogunk dönteni, és Izrael állam mindent megtesz, ami szükséges, hogy megvédje magát” – mondta Netanjahu.
Netanjahu azt is elmondta, hogy
„Befektetünk a lakhatásba, az infrastruktúrába, az oktatásba, a foglalkoztatásba, az orvostudományba és még sok másba. A Hamász terroristái ki akartak gyomlálni minket – de mi ki fogjuk őket kigyomlálni” – mondta Netanjahu.
Eközben a jeruzsálemi Héber Egyetem felmérése szerint
26 százalék támogatja a támadást még akkor is, ha az károsítaná a szövetségesekkel való kapcsolatokat.
A Héber Egyetem felmérése azt is megállapította, hogy
A felmérést április 14-15-én végezték interneten és telefonon, 1466 férfi és nő megkérdezésével, akik felnőtt izraelieket, zsidókat és arabokat egyaránt képviselnek – áll az egyetem közleményében. A hibahatárt 4,2 százalékpontban adták meg.
A válaszadók 56 százaléka úgy véli, hogy Izraelnek „pozitívan kell reagálnia a szövetségesei politikai és katonai követeléseire” annak érdekében, hogy „hosszú távon fenntartható védelmi rendszert biztosítson” – áll a CNN által idézett közleményben. A fennmaradó 32 százalék bizonytalan, 12 százalék pedig nem értett egyet.
míg 26 százalék bizonytalan volt a kérdésben, 15 százalék pedig nem értett egyet.
Eközben Charles Michel, Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az informális uniós csúcsértekezlet első munkanapja után, csütörtökre virradó éjszaka közölte:
Felszólították Teheránt és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel minden olyan művelettel, amely növelheti a feszültséget a térségben.
„A legnagyobb önmérsékletre szólítunk fel minden felet” – fogalmazott Charles Michel, majd elmondta azt is, hogy a tagállami vezetők szankciók elfogadásáról egyeztettek Iránnal szemben.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta,
Azonnali tűzszünetre, a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz való akadálytalan hozzáférés biztosítására van szükség.
Vonatkozó zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők elkötelezettségüket hangsúlyozták Izrael biztonsága és a regionális stabilitás mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!