
Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten az általuk szélsőjobboldalinak vélt emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte szerdán a karlsruhei német szövetségi ügyészség.
2025. január 23., 09:292025. január 23., 09:29
A hat embert a németországi vádhatóság a bűnszövetkezeti tagsággal és súlyos testi sértéssel gyanúsítja.
Az érintettek ügyvédeinek hétfői tájékoztatása szerint a német, lengyel és magyar állampolgárok bántalmazásával vádolt gyanúsítottak azzal a kérvénnyel jelentkeztek a német hatóságoknál, hogy
A gyanúsítottak egyike, Paul M. a Lina E. lipcsei diáklány vezette erőszakos csoporthoz tartozott, amiért az abban a csoportosulásban elkövetett hasonló bűncselekményeket is terhére róják.
Lina E. maga is támadásokat követett el szélsőjobboldalinak tartott személyek ellen súlyos sérüléseket okozva. Az illetékes szászországi tartományi bíróság 2023 májusában több év szabadságvesztéssel sújtotta Lina E.-t és több társát.
hanem egy Magyarországról kiadott európai elfogatóparancs.
A jogász szerint most egy ebben illetékes törvényszéknek kell döntenie a férfi kiadatásáról Magyarországnak. Zaid A.-t szintén bűnszövetkezeti tagsággal és csoportosan elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
szóljon hozzá!