Németh Zsolt: nem kell nyelvtörvény

Németh Zsolt szerint a szlovák államnyelvtörvény ügyében mindaddig nem születhet megnyugtató megoldás, ameddig Pozsony teljes mértékben vissza nem vonja a jelenlegi jogszabályt. A magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke ezt a Knut Vollebaekkel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával folytatott megbeszélése után mondta tegnap Budapesten.

A kérdésben hosszú távú megoldást az jelenthet, ha a szlovák állam új megoldást keres az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény közötti egyensúly felállítására – hangsúlyozta a politikus. Az ellenzéki képviselő szerint a főbiztos arról tájékoztatta őt, hogy mindaddig nem fejezi be a törvény körüli közvetítői munkáját, ameddig megnyugtató megoldás nem születik a felvidéki magyarság nyelvi jogi problémájára. Németh Zsolt arra számít, hogy erre – a nyári szlovákiai választások miatt – akár fél évnél is többet kell várni.

A nyelvtörvény sajnálatos módon a szlovákiai választási kampány eseményeibe illeszkedik, a jogszabály az elmúlt években egyre inkább kibontakozó magyarellenesség egyik állomása – fejtette ki Németh Zsolt. Megjegyezte: a „határtalan hungarofóbia” a szlovák kormányzat szintjén sem akar enyhülni, amit az is mutat, hogy a Szlovák Nemzeti Párt a közelmúltban „két újabb nacionalista javaslatot” nyújtott be a szlovák parlamentnek.

Az úgynevezett lojalitási törvényjavaslat azt indítványozza, hogy a magyar kisiskolásoknak minden hét elején el kell énekelniük a szlovák himnuszt, míg a másik „Cirill és Metód” néven is emlegetett előterjesztés megszüntetné az önkormányzatok beleszólási jogát az emlékmű- és szoborállításba – fűzte hozzá a képviselő. Németh Zsolt elmondása szerint a találkozón egyet nem értését fejezte ki Knut Vollebaeknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a szlovák államnyelvtörvény nem ütközik a nemzetközi normákba. A fideszes politikus úgy látja, hogy a jogszabály egyértelműen sérti a nemzetközi normákat, szerinte ezt támasztja alá az Európai Unió jogi segélyszolgálatának közelmúltban hozott véleménye is, amely diszkriminatívnak minősíti a törvényt.

Vollebaek tárgyalt Bajnai Gordon miniszterelnökkel is. Bajnai szerint a kisebbségek jogai, az anyanyelvhasználat „nem lehet a belpolitikai küzdelmek túsza” Szlovákiában. Reményét fejezte ki, hogy a főbiztos pozsonyi tárgyalásai eredményeként megindulhat a szlovák államnyelv és a kisebbségi nyelvhasználat védelme között megbomlott egyensúly visszaállítása. A miniszterelnök megismételte, hogy az államnyelvtörvény büntetésekre vonatkozó kitételeinek módosítása nélkül nem lehet megszüntetni a jelenlegi, a szlovákiai kisebbségeket hátrányosan érintő helyzetet; ezt az EBESZ-főbiztos korábban maga is javasolta.

A miniszterelnök szintén felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a fő törésvonal továbbra sem Magyarország és Szlovákia, hanem a szlovák állam és állampolgárai, illetve maga a törvény és több nemzetközi norma között húzódik. Jelezte, hogy a törvény múlt év végén elfogadott végrehajtási utasításai nem rendezik megnyugtatóan a helyzetet, továbbra is fennáll a szlovákiai magyarságot fenyegető jogbizonytalanság és az anyanyelv, illetve nemzetiségi hovatartozás alapján adott a diszkrimináció lehetősége. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa hétfői pozsonyi tárgyalásait követően kedden érkezett Budapestre. Vollebaek szerint az államnyelvtörvény módosítása „nem a legjobban sikerült”, a szöveg több helyen homályos, túl nagy lehetőséget ad az értelmezésre. Ugyanakkor a törvény szerinte nem sérti a nemzetközi normákat.