Boris Kálnoky: Iohannis a politizálásban is komolyan gondolja, hogy ő nem német, hanem román
Fotó: Phoenix Tv
Klaus Iohannis nem erkölcsi alapon politizál, az államfő egy hatékony, ügyes román politikus, akivel ugyanakkor sok szász sem ért már egyet – állapította meg a Krónikának Boris Kálnoky magyar származású német külpolitikai újságíró. A több tekintélyes lapban is közlő publicista szerint a magyarellenes hangulatkeltés után kiesett a németországi sajtó kegyeiből Iohannis, holott eddig egyfajta büszkeséggel írtak az elnökről, aki „német virtussal” reformálja Romániát.
2020. május 27., 19:352020. május 27., 19:35
– Milyen visszhangja volt a német nyelvű sajtóban Klaus Iohannis magyarellenes hangvételű nyilatkozatának? Négy írásról számolt be a romániai média: a Der Spiegel, a Deutsche Welle, a Neue Zürcher Zeitung és Frankfurter Allgemaine Zeitung cikkéről.
– A németországi, de általában a német nyelvű sajtó egyhangúlag bírálóan írt az ügyről. Kiemelkedett a mezőnyből Keno Verseck (Der Spiegel) írása. Ő már Iohannis első megválasztása óta kritikus szemmel tekintett a román elnökre, négy évvel ezelőtt például a Dilettáns címmel írt róla erőteljesen bíráló publicisztikát. Megjegyzem, Verseck a magyar kormányt kritizálja, ugyanakkor az egyik legelszántabb védelmezője a romániai magyar kisebbségnek. Következetesen kiáll a kisebbségek mellett, a magyarországi romák érdekében is felszólalt. A többi német médium eddig alapvetően büszke hangnemben írt Iohannisról, aki szerintük „német virtussal” reformálja országát.
– Milyen Iohannis imázsa a német közéletben? Változtattak-e, változtathatnak-e megítélésén a mostani sajtóbeszámolók az azóta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által megbírságolt elnökről?
– Iohannis államfővé választása után Románia imázsa hirtelen javulni kezdett a németországi sajtóban. Mindenki egyetértett abban, hogy a román államfő egy pozitív figura, aki harcol a korrupció ellen, hiszen támogatta Laura Codruța Kövesi tevekénységét az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén. Volt egyébként egyfajta ellentmondás Iohannis megítélésében, hiszen érződött a nemzeti büszkeség a média tudósításaiban, miközben a nemzeti gondolat összességében tabutéma a német társadalomban. Nem meglepő, hogy a magyarellenes hangulatkeltés után Iohannis ellen fordult a sajtó. Ezzel igazolni tudták a média munkatársai, hogy eddig nem német származása, nemzetisége, hanem erkölcsös politikája miatt támogatták Iohannist. Most, amikor olyan dolgot tett, ami morálisan védhetetlen, változik a helyzet.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
– Ön politikai újságíróként, publicistaként hogyan ítéli meg Klaus Iohannis április végi kirohanását?
– Iohannis véleményem szerint korántsem erkölcsi alapon politizál. Sokkal inkább racionális, hatékony, ügyes román politikus. Ő maga nyilatkozta korábban, hogy nem német, hanem román. Csak román, semmi más. Ezt az állásfoglalást a gyakorlati politizálásban, a romániai belpolitikai arénában komolyan is gondolja. A szívében talán nem, de ki tudja?
Iohannis alaposan, higgadtan és átfogóan elemzi a mindenkori politikai helyzetet. Feltérképezi a rendelkezésére álló eszközöket, a politikai csatában bevethető fegyvereket, és azokat hatékonyan használja. Egyszóval: profi. A magyarellenes hangulatkeltés pedig köztudottan egy alapeszköz a romániai belpolitikában. Iohannis tisztában van ezzel, és használja is, akárcsak a többi román politikus. Különösebb jelentőséget nem kell adni a történteknek. Ettől nem változik semmi. Ahogyan eddig, most is csupán az történik, hogy politikai haszonszerzést remélve szidják a magyarokat Romániában.
– Elképzelhető-e ilyen, vagy ehhez hasonló nyilatkozat a német kancellár, esetleg az államfő részéről? Volt-e eddig ilyenre példa?
– Németországban természetesen elképzelhetetlen ilyen politikai viselkedés az ország vezetői részéről. Mivel a nacionalizmus társadalmilag tabuként kezelendő, ez a fajta retorika nem számít hasznos eszköznek a belpolitikában.
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!