Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán–orosz katonai feszültséggel kapcsolatban a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden Berlinben.
2022. február 09., 07:482022. február 09., 07:48
A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök tizenegy éve először folytatott megbeszélést a weimari formátumban. A találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze.
– emelte ki Olaf Scholz a tárgyalás előtt partnerei társaságában tett nyilatkozatában, nagyon aggasztónak nevezve az orosz csapatmozgásokat.
Elmondta, hogy a következő héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat. Kiemelte, hogy elfogadhatatlan volna Ukrajna szuverenitásának és területi épségének „további” megsértése. Oroszország ebben az esetben „messzemenő következményekkel” számolhat, amelyek „politikai, gazdasági és geostratégiai” természetűek lesznek.
Mint mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál és a Fehéroroszországban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. Ebben a helyzetben „nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni” – tette hozzá a lengyel államfő.
Hozzátette, hogy Franciaország elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, mert a tárgyalás az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére.
Új mechanizmusokra van szükség az európai biztonság szavatolásához, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az orosz hivatali partnerével hétfőn folytatott tárgyalását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!