Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Németország, Lengyelország és Franciaország meg akarja akadályozni a háborút Európában – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az ukrán–orosz katonai feszültséggel kapcsolatban a három ország weimari háromszögnek nevezett konzultációs fórumának csúcsértekezlete előtt kedden Berlinben.
2022. február 09., 07:482022. február 09., 07:48
A német kancellár, a lengyel államfő és a francia elnök tizenegy éve először folytatott megbeszélést a weimari formátumban. A találkozót az ukrán-orosz határvidéken zajló mozgósítás miatt hívták össze.
– emelte ki Olaf Scholz a tárgyalás előtt partnerei társaságában tett nyilatkozatában, nagyon aggasztónak nevezve az orosz csapatmozgásokat.
Elmondta, hogy a következő héten Kijevbe, majd Moszkvába látogat. Kiemelte, hogy elfogadhatatlan volna Ukrajna szuverenitásának és területi épségének „további” megsértése. Oroszország ebben az esetben „messzemenő következményekkel” számolhat, amelyek „politikai, gazdasági és geostratégiai” természetűek lesznek.
Mint mondta, az orosz egységek összevonása az ukrán határnál és a Fehéroroszországban orosz csapatokkal kezdett hadgyakorlat a hidegháború vége óta a legnehezebb kihívás elé állítja a NATO-t és az Európai Uniót. Ebben a helyzetben „nem hagyhatunk magára senkit csak azért, mert félünk, hogy nem tudunk békét teremteni” – tette hozzá a lengyel államfő.
Hozzátette, hogy Franciaország elkötelezett a diplomáciai erőfeszítések folytatása mellett, mert a tárgyalás az egyetlen megoldás a kelet-ukrajnai válság rendezésére.
Új mechanizmusokra van szükség az európai biztonság szavatolásához, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök az orosz hivatali partnerével hétfőn folytatott tárgyalását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!