
KITEKINTŐ – A hétfői jeruzsálemi buszrobbantás egyedi esetnek is tekinthető, s nem feltétlenül a több mint fél éve tartó palesztin erőszakhullám magasabb fokozatra kapcsolását jelzi – vélekedik Ámosz Harel izraeli biztonságpolitikai elemző a Háárec című újság keddi számában.
2016. április 20., 11:462016. április 20., 11:46
A hétfői robbantás ugyan az egy évtizeddel ezelőtti palesztin felkelésre (az úgynevezett második intifádára) emlékeztette a jeruzsálemieket, a buszon működésbe hozott robbanószerkezet azonban egyelőre meg sem közelítette az akkori merényletek hatóerejét.
A „késelős intifáda” őszi kezdete óta első alkalommal robbantottak autóbuszt, ami minőségi változást sejtethet, de próbálkoztak már efféle merényletekkel, csak a korábbi kísérleteket az izraeli hatóságok megakadályozták a Hamász radikális palesztin szervezet Jeruzsálem környéki bombagyárának felszámolásával és több szervezett csoport tagjainak letartóztatásával.
A Gázai övezetet irányító Hamász szemszögéből a hétfői robbantás csak részben tekinthető „sikeresnek”, hiszen nem ölt meg senkit, „csak” súlyos sebesültjei voltak, akik közül az egyik valószínűleg maga az öngyilkos merénylő volt. A kezdetleges pokolgép nem is volt elég nagy hatóerejű: a detonáció erejétől nem vált le az autóbusz teteje az előző évtized merényleteiben megismert módon, ami eleinte megtévesztette a rendőrség szakértőit, akik ezért technikai okot kerestek a robbanás mögött.
Ámosz Harel úgy véli, hogy a Hamásznak jelenleg gondot okoz egy, a korábbiakhoz hasonló merénylet kivitelezése, s a buszrobbantás valószínűleg nem jelent alapvető változást az erőszakhullámban, hanem elszigetelt eset marad. Az izraeli katonai vezetők értékelése szerint a Hamász jelenleg nem érdekelt egy újabb, Izraellel szembeni nyílt konfliktusban, de különös figyelemmel kíséri a gázai határ mentén létrehozott támadóalagutak esetleges feltárásával kapcsolatos híreket, mivel a szervezet a gázai erőforrások legnagyobb részét az utóbbi évtizedben az alagutak megteremtésére fordította.
Az alagutak elsősorban titkosságuk miatt hatékonyak, hiszen az izraeli területen váratlanul felbukkanó Hamász-kommandósok komoly károkat okozhatnak. A föld alatti támadócsatornák bevetés előtti felszámolása viszont megkérdőjelezné a radikális szervezet erőfeszítéseit, és „meglepetésekben gazdag”, gyors, megelőző háborúra késztetné a szélsőségeseket – mutatott rá Ámosz Harel.
A buszrobbantás időzítése a szakértő szerint valószínűleg nem véletlen: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn úttörő eredménynek nevezte egy izraeli területre behatoló alagút felfedezését. A katonai illetékesek is jelentős technológiai áttörésről számoltak be a Háárecnek, továbbá arról, hogy az övezet mellett a Hamász őrhelyeiről is megfigyelhetően építkezések folynak a föld alatti létesítmények feltárására. A kép azonban nem egyértelmű, mert az is lehet, hogy nem egy új találmány, hanem egy új információ vezetett az alagút feltárásához.
A palesztin média ugyanis már több nappal ezelőtt, az izraeli média pedig kedden számolt be arról, hogy Szami al-Atvana, a Hamász alagútprojektjének egyik vezetője a gázai határon feladta magát az izraeli hadseregnek. A Hamász cáfolta az értesülést, szerintük az illető egy magánszemély, akinek semmi köze a szervezethez.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!