
KITEKINTŐ – A hétfői jeruzsálemi buszrobbantás egyedi esetnek is tekinthető, s nem feltétlenül a több mint fél éve tartó palesztin erőszakhullám magasabb fokozatra kapcsolását jelzi – vélekedik Ámosz Harel izraeli biztonságpolitikai elemző a Háárec című újság keddi számában.
2016. április 20., 11:462016. április 20., 11:46
A hétfői robbantás ugyan az egy évtizeddel ezelőtti palesztin felkelésre (az úgynevezett második intifádára) emlékeztette a jeruzsálemieket, a buszon működésbe hozott robbanószerkezet azonban egyelőre meg sem közelítette az akkori merényletek hatóerejét.
A „késelős intifáda” őszi kezdete óta első alkalommal robbantottak autóbuszt, ami minőségi változást sejtethet, de próbálkoztak már efféle merényletekkel, csak a korábbi kísérleteket az izraeli hatóságok megakadályozták a Hamász radikális palesztin szervezet Jeruzsálem környéki bombagyárának felszámolásával és több szervezett csoport tagjainak letartóztatásával.
A Gázai övezetet irányító Hamász szemszögéből a hétfői robbantás csak részben tekinthető „sikeresnek”, hiszen nem ölt meg senkit, „csak” súlyos sebesültjei voltak, akik közül az egyik valószínűleg maga az öngyilkos merénylő volt. A kezdetleges pokolgép nem is volt elég nagy hatóerejű: a detonáció erejétől nem vált le az autóbusz teteje az előző évtized merényleteiben megismert módon, ami eleinte megtévesztette a rendőrség szakértőit, akik ezért technikai okot kerestek a robbanás mögött.
Ámosz Harel úgy véli, hogy a Hamásznak jelenleg gondot okoz egy, a korábbiakhoz hasonló merénylet kivitelezése, s a buszrobbantás valószínűleg nem jelent alapvető változást az erőszakhullámban, hanem elszigetelt eset marad. Az izraeli katonai vezetők értékelése szerint a Hamász jelenleg nem érdekelt egy újabb, Izraellel szembeni nyílt konfliktusban, de különös figyelemmel kíséri a gázai határ mentén létrehozott támadóalagutak esetleges feltárásával kapcsolatos híreket, mivel a szervezet a gázai erőforrások legnagyobb részét az utóbbi évtizedben az alagutak megteremtésére fordította.
Az alagutak elsősorban titkosságuk miatt hatékonyak, hiszen az izraeli területen váratlanul felbukkanó Hamász-kommandósok komoly károkat okozhatnak. A föld alatti támadócsatornák bevetés előtti felszámolása viszont megkérdőjelezné a radikális szervezet erőfeszítéseit, és „meglepetésekben gazdag”, gyors, megelőző háborúra késztetné a szélsőségeseket – mutatott rá Ámosz Harel.
A buszrobbantás időzítése a szakértő szerint valószínűleg nem véletlen: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn úttörő eredménynek nevezte egy izraeli területre behatoló alagút felfedezését. A katonai illetékesek is jelentős technológiai áttörésről számoltak be a Háárecnek, továbbá arról, hogy az övezet mellett a Hamász őrhelyeiről is megfigyelhetően építkezések folynak a föld alatti létesítmények feltárására. A kép azonban nem egyértelmű, mert az is lehet, hogy nem egy új találmány, hanem egy új információ vezetett az alagút feltárásához.
A palesztin média ugyanis már több nappal ezelőtt, az izraeli média pedig kedden számolt be arról, hogy Szami al-Atvana, a Hamász alagútprojektjének egyik vezetője a gázai határon feladta magát az izraeli hadseregnek. A Hamász cáfolta az értesülést, szerintük az illető egy magánszemély, akinek semmi köze a szervezethez.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
szóljon hozzá!