Fotó: MTI/Nemes János
A Munkácsi járásban a héten elkövetett magyarellenes atrocitások – leszedették a magyar feliratokat és zászlókat több épületről is – után sem hagytak fel az ukrán hatóságok a magyarellenes lépésekkel: nem engedték, hogy Szili Katalin miniszterelnöki megbízott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát, amely a munkácsi várban áll.
2023. január 20., 12:502023. január 20., 12:50
Erről ő maga számolt be Beregszászon csütörtökön.
„Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon megkoszorúzni Petőfi szobrát, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be” – fogalmazott Szili Katalin.
Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
Szili Katalin egyébként a magyar kultúra napi programsorozat keretében megrendezett Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott vitaindító előadásában arról beszélt: az ukrajnai háborús körülmények között a többi nemzetrészhez hasonlóan a kárpátaljai magyarság számára is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát.
Egyúttal köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak a kiállásukért, „a nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseikért”.
Az utóbbi évek migrációs válsága, a koronavírus világjárvány és az orosz-ukrán háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy „mintha kizökkent volna az idő a világban”. Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval.
A magyarellenes megnyilvánulások miatt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette: Magyarország azt várja el Ukrajna vezetőitől, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek.
Menczer Tamás kifejtette: a háború előtt „már folyamatos volt a magyar nemzeti közösség jogfosztása Kárpátalján”, ezt mutatta az anyanyelvhasználati lehetőségek és az anyanyelvi oktatás szűkítése is.
„Ez ellen mindig határozottan felléptünk, aztán kitört a háború, és mi azt mondtuk, hogy Ukrajna ebben a háborúban a megtámadott fél, ezért a meglévő konfliktusainkat félretettük” – fogalmazott.
Kiemelte: ugyanakkor a mostani történések mellett nem szabad szó nélkül elmenni.
Menczer Tamás hangsúlyozta: „felszólítottuk a munkácsi kistérség vezetőit, hogy ezeket a döntéseket vonják vissza és az eredeti állapotot azonnal állítsák helyre, Ukrajna országos vezetőit pedig arra szólítottuk fel és azt várjuk el tőlük, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi vezetők tisztességesen viselkedjenek, és a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek”.
Megjegyezte: a háború ellenére Kárpátalján viszonylagos nyugalom van, és nagyon jó lenne, ha mindenki azon dolgozna, hogy ez így maradjon.
Az államtitkár kitért rá: ha Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni és európai értékekről beszél, ezzel nem összeegyeztethető a magyar nemzeti közösség vagy bármilyen nemzeti közösség meglévő jogainak elvétele. A szerzett jogok elvétele minden nemzetközi szabállyal és megállapodással ellentétes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!