
Fotó: Facebook/Marc Gafarot
Elegük lett a katalánoknak, nem hisznek már a spanyol kormány ígéreteiben, és nem bíznak Spanyolországban, ezért csak a függetlenséget tudják elképzelni – jelentette ki a Krónikának Marc Gafarot i Monjó. Az Európai Katalán Demokrata Párt kabinetvezetője szerint ha a függetlenségpárti blokk ismét győz a decemberi választáson, a nemzetközi közösség is nyitni fog Katalóniára.
2017. november 11., 17:352017. november 11., 17:35
– A katalán közösség többsége a függetlenségre voksolt az október elsejei népszavazáson, Puigdemont elnök mégis habozott kikiáltani a függetlenséget és párbeszédet szeretett volna Madriddal. Aztán a barcelonai parlament kikiáltotta a függetlenséget, válaszcsapásként a spanyol kormány feloszlatta a kormányt és annak több tagját letartóztatta. Mi a helyzet most a tartományban? Mi jelenleg Katalónia státusa?
– Katalónia autonóm közösség Spanyolországban, amelynek autonómiáját felfüggesztették a függetlenség október 27-i kikiáltását követően. Hatalomgyakorlási jogosítványainkat felfüggesztették és december 21-én lesznek az új választások. Ezt követően – mondjuk 2018. januárjának közepén –, amikor az új katalán kormány hivatalba lép, ezeket a hatásköröket vissza kell kapják a katalán hatóságok.
legalábbis olyan értelmű kijelentéseket tettek egyes spanyol politikusok, hogy ez esetben meghosszabbítják az autonómia felfüggeszté-sét. Ez természetesen rendkívül antidemokratikus lenne, amely szembe megy az emberek akaratával és akár veszélyes is lehet, mert egyértelmű törést okozna a mi demokratikus rendszerünkben. Tehát az autonómiánkat felfüggesztették, de elvileg a választások után a hatalmi jogosítványainknak vissza kell térniük Madridból Barcelonába.
– Az Európai Unió és az európai országok – akárcsak az Egyesült Államok – a katalán kérdést Spanyolország belügyének tartják, ami azt jelenti, hogy a katalán függetlenségnek nincs nemzetközi támogatottsága. Mit gondol, miért alakult ez így? Miért nem tudott a függetlenségpárti oldal nagyobb nemzetközi szimpátiára és támogatásra szert tenni?
– Az EU-tagállamok – ahogy a rómaiak mondanák – quid pro quo (valamit valamiért) alapon közelítik meg a kérdést, abban az értelemben, hogy segíteni igyekeznek egymásnak. De ha teszem fel egy részeg orvos megöl egy beteget, akkor nem valószínű, hogy kerül akár egyetlen szakmabeli is, aki falazna neki.
Ettől függetlenül világos, hogy a katalán hivatalosságok eljutottak a külföldi képviseletekre, hogy találkozzanak a média képviselőivel, releváns pozíciót betöltő gazdasági szereplőkkel, és elmagyarázzák, milyen helyzetben van Katalónia, illetve milyen kilátásokkal bír egy új és független katalán állam. Mindezt azért, hogy biztosítsák, megértik őket és végül elnyerik az elismerésüket is.
De ez az eljárás már az elején megtorpant, amikor a nemzetközi közösség nem tudott, és nem is volt ideje reagálni. Azt gondolom, ha a függetlenségpárti blokk ismét győzni fog a december 21-i választáson, akkor végre a nemzetközi közösség ajtaja is kinyílik Katalóniára. Nem mondom, hogy rögtön napirendre kerülne a függetlenség elismerése, de akkor már tárgyalniuk kell. Ezeken a tárgyalásokon Spanyolország rákényszerül, hogy asztalhoz üljön a katalánok képviselőivel, beszélni arról a kényelmetlen igazságról, amelyet Madrid jelenleg nem akar elfogadni.
Ezeknek a tárgyalásoknak természetesen törvényes keretek közt kell sorra kerülniük, amelyek egyszerre lesznek tekintettel a spanyol és a katalán érdekekre. Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy az EU része vagyunk és nem szeretnénk ártani neki. A felelősség nagyon fontos érték lesz a következő időszakban.
Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
– A függetlenségpárti tüntetéseken kívül voltak spanyolpárti, függetlenségellenes tüntetések is. Ön szerint a katalánok többsége tényleg a függetlenség pártján áll?
– A legutóbbi választások, az október elsejei népszavazás és valamennyi közvélemény-kutatás eredménye szerint a katalánok többsége függetlenségpárti. Én azt gondolom, az emberek jó döntést fognak hozni a decemberi választásokon. Ugyanakkor még egyszer, hangsúlyosan fel kell tennem a kérdést:
Ez csöppet sem demokratikus és arra enged következtetni, hogy az EU-ban bizonyos politikai egyezségekkel nagyon nehéz szembe menni. Márpedig ha egy demokratikus társadalomban nem tudunk megváltoztatni egy politikai egyezséget az emberek akaratával, akkor milyen eszközökkel tudjuk ezt megtenni? Vissza kell térnünk az erőszak érvényesítéséhez?
Persze a katalánok egész biztosan nem ezt akarják tenni! De nagyon szomorú, hogy tisztán politikai, demokratikus eszközökkel nem lehet megközelíteni vagy megváltoztatni bizonyos kérdéseket, ami azt mutatja a világ számára, hogy Európa sehol a világon nem adhat többé leckét demokráciából. Ez most új dolog, hiszen Európa évtizedeken át leckét adhatott a világ többi részének demokráciából, és kár, hogy visszafordítjuk ezt a trendet.

Spanyolország a katalán önrendelkezési törekvések bővítésével szembeni elutasításának köszönheti a jelenlegi helyzetet, a katalánok számára pedig az egyetlen választás a függetlenség – mondta el a leváltott katalán elnök pártjának külpolitikai kabinetvezetője Kolozsváron.
– Mégis mit tehet most a függetlenségpárti oldal? Mi történik, ha megnyerik a december 21-i választásokat?
– Szerintem annak érdekében, hogy a katalán emberek lehető legszélesebb támogatására szert tegyen, a függetlenségpárti oldalnak a lehető legjobban meg kell mutatnia, mit képvisel. Ha ez megvan, részt kell vennie a választásokon. Ha megnyerjük a megmérettetést, akkor eljön az ideje, hogy végre gyakorlatba ültessük függetlenségi programunkat.
Az embereknek ki kell menniük az utcára, hogy békésen, polgári módon gyakorlatba lehessen ültetni az új status quo-t, ami nem más, mint a Katalán Köztársaság, reményeink szerint az EU-n belül.
– Gondolja, hogy az új katalán kormány képes lesz konstruktív párbeszédet folytatni a spanyol kormánnyal Katalónia jövőjéről? El tudnának a függetlenség helyett egy szélesebb körű autonómiát fogadni, mondjuk egy szövetségi államforma keretében?
– A föderalizmus gondolata szerintem már elkésett ebben az országban. Igaz, ez egy lehetőség volt, amelyről a katalánok sokat beszéltek. A 19. század második felében az akkori fősodrú katalán nacionalizmus nem függetlenséget, hanem szövetségi államformát vagy autonómiát akart. A 20. században – amely megrázkódtatásokkal volt tele Spanyolországban – a katalánok egy pillanatig sem lankadva, folyamatosan kérték a decentralizációt, az autonómiát, a szövetségi államberendezkedést.
Ezek a kérések felerősödtek a hetvenes években, Franco diktátor halála után, amikor Spanyolország politikai értelemben védtelen volt és a katalánoknak, baszkoknak megadott autonómia volt az egyetlen módja annak, hogy megőrizzék az ország egységét. Már akkor is igyekeztek enyhíteni a helyzeten, hogy aztán elutasítsák a katalánok és baszkok valós igényeit.
De feltételezésem szerint a spanyol politikai erőkkel való közös megegyezés lehetősége egy referendum megszervezése lenne, az Egyesült Királyság és Skócia példáját követve. A föderalizmus már csak azért is eléggé használhatatlan, tartalmát vesztett szó ma Katalóniában, mert nagyon kevesen tartják Spanyolországot megbízhatónak, szavahihetőnek, az elmúlt évek bizarr történései után sokan úgy gondolják, hogy Madrid egy adott ponton meggondolhatja magát és nem teljesíti a katalánoknak tett ígéreteit.
Ezért pár éve a föderalizmus kifejezés eltűnt a katalóniai politikai elit szótárából. Spanyolország egyszerűen nem megbízható jelenleg, sőt annak egyenesen az ellenkezője. Sokkal kézenfekvőbbnek tűnik egy olyan népszavazás kiírása, amelynek eredményét mind a spanyol kormány, mind a katalánok vezetői elfogadnak.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
szóljon hozzá!