Észak-Komárom történelmi főtere, a Klapka tér
Fotó: Makkay József
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a magyar–szlovák határ közelében fekvő, többségében magyarok lakta felvidéki városban. A rendezvény alkalmából Keszegh Bélát, Észak-Komárom polgármesterét többek között arról kérdeztük, hogy magyar parlamenti képviselet hiányában milyen szerepet játszik a Felvidéken az önkormányzati rendszer és a magyar polgármesterek munkája a helyi közösség életében.
2026. június 23., 08:012026. június 23., 08:01
– Észak-Komárom gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkezik. Hogyan lehet ezt az örökséget ma megmutatni az ide látogatóknak és az itt élőknek?
– Komárom története rendkívül különleges ívet ír le. Szó szerint a határon élünk, egy olyan ikervárosban, amelyhez hasonló kevés van Európában. Ha háromszáz évet visszamegyünk az időben, Komárom a Magyar Királyság ötödik legnagyobb városa volt. Aztán a 20. század határváltozásai alapjaiban alakították át a várost. Ez egyszerre jelentett veszteséget és új lehetőségeket. Ezek a történelmi fordulatok ma is meghatározzák azt, ahogyan magunkra tekintünk. Voltak időszakok, amikor egyes történelmi rétegeket el akartak tüntetni, máskor pedig túlzott hangsúlyt kaptak bizonyos elemek. Mi arra törekszünk, hogy ezt az örökséget kiegyensúlyozottan mutassuk be. Komárom földrajzi adottságai is rendkívüliek. Kevés város mondhatja el magáról, hogy két jelentős folyó, a Duna és a Vág találkozásánál fekszik.
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója, a Duna pedig egész Közép-Európa egyik meghatározó tengelye. A kikötő révén Komárom évszázadokon át gazdag kereskedőváros volt, ahol sokféle kultúra találkozott. A város történetének fontos része a sokszínűség. Erős volt például a szerb, vagyis a rác közösség jelenléte.
– Mit jelent ma egy olyan város számára ez a történelmi örökség, amely Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el?
– Az Európai Unió újra megnyitotta előttünk a lehetőségeket. Ugyanakkor egyfajta „arany háromszögben” élünk Bécs, Pozsony és Budapest között. Ez egyszerre előny és kihívás. A legnagyobb kihívás talán az, hogy megtartsuk a tehetségeinket. Budapest például alig egy órányira van, és erős az elszívó hatása. Nekünk ezért olyan várost kell építenünk, ahová érdemes visszatérni. Olyat, ahol egyetem működik, ahol van színház, kulturális élet, sok zöldfelület, víz és nyugalom. Hiszek abban, hogy Komárom lehet egyszerre modern és élhető város. Az elmúlt évtizedekben jelentős intézmények jöttek létre vagy erősödtek meg.
Ezekre a pillérekre lehet építeni a jövőt.
– A szlovákiai magyarságnak jelenleg nincs parlamenti képviselete Pozsonyban. Mennyire értékelődik fel ilyen helyzetben az önkormányzatok szerepe?
– Kétségtelenül felértékelődik. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Szlovákiában az elmúlt húsz évben jelentős decentralizáció zajlott le: az önkormányzatok ma jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, mint korábban. Mi például saját hatáskörben döntünk az iskoláink jövőjéről, az önkormányzati testület magyarul tárgyal, a közélet számos területén természetes a magyar nyelv használata. A mindennapokban tehát nagyon sok mindent meg tudunk élni abból, amit közösségi önrendelkezésnek nevezünk. Komáromban ráadásul tudatosan arra törekszünk, hogy a magyar és a szlovák közösség együttműködjön. Nem véletlen, hogy szlovák alpolgármesterünk van. Nem kiszorítani akarunk bárkit, hanem megmutatni, hogyan lehet együtt építeni egy várost.
Észak-Komárom polgármestere, Keszegh Béla szerint felértékelődött a felvidéki magyar önkormányzatok szerepe
Fotó: Makkay József
– Mennyire érződik az a mindennapokban, hogy a pozsonyi parlamentbe nem jutott be felvidéki magyar párt képviselője?
– A pozsonyi parlamentben a magyar képviselet hiányát nagyon is érezzük. A nagypolitikai konfliktusok következményeit sokszor mi viseljük a terepen, a falvainkban és a városainkban egyaránt. Ha valamilyen feszültség alakul ki Pozsony és Budapest között, annak hatását gyakran a helyi közösségek érzik meg először. Éppen ezért ma nagyobb felelősség hárul a polgármesterekre.
Komárom helyzete ebből a szempontból különösen fontos. Itt él a legnagyobb lélekszámú magyar közösség Szlovákiában. Egyetemünk, színházunk és kulturális intézményeink nemcsak a várost, hanem az egész felvidéki magyarságot szolgálják, ami komoly felelősség.
– Tapasztal-e hátrányos megkülönböztetést a magyar önkormányzatokkal szemben?
– Vannak helyzetek, amikor érzékelhetők bizonyos hátrányok, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a helyzet sokat változott az elmúlt húsz évben. A szlovák–magyar viszony korábban jóval hűvösebb volt. Ma már sokkal több lehetőség van a szakmai párbeszédre.
Ott nem az számít, hogy ki magyar és ki szlovák. Ott az számít, hogy kinek vannak jobb érvei, és erről hogyan tudja meggyőzni a többieket. Ha jól felkészülünk, szakmailag megalapozott javaslatokat teszünk, akkor eredményeket lehet elérni. Persze vannak problémák, de ma már nem lehetetlen küldetés érdeket érvényesíteni.
– Ez a szemléletváltás a felvidéki magyar politikára is vonatkozik?
– Egyértelműen, hiszen nem elég az, hogy valaki magyar. A választók ma már minőséget várnak. Az oktatásban, a közéletben és a politikában is magasabbra kell tenni a mércét. A szülők sem azért választanak egy iskolát, mert magyar, hanem azért, mert jó. A politikában is ugyanez a helyzet.
– Magyarországon kormányváltás történt. Hogyan befolyásolhatja ez a szlovák–magyar kapcsolatokat?
– Az elmúlt másfél évtizedet meghatározta a Fidesz-kormányzat és az a támogatási rendszer, amely a határon túli magyar közösségeket segítette. Ennek kétségtelenül sok pozitív eredménye volt nálunk, a Felvidéken is. Közben a szlovák–magyar kapcsolatokban is egy sajátos korszak alakult ki.
Most új helyzet állt elő. Még korai lenne megjósolni, hogyan alakulnak a viszonyok, de egy dolgot biztosan szeretnénk: ne váljunk újra ütközőzónává a két ország között.
A felvidéki magyar felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem központi épülete Észak-Komáromban
Fotó: Makkay József
– Mire gondol pontosan?
– Arra, hogy a politikai nyilatkozatok következményei sokszor nálunk csapódnak le. Ami Budapesten vagy Pozsonyban egy politikai vita része, az a hétköznapokban hatással van a felvidéki magyarokra. Ezért fontos a diplomáciai érzék és a megfontoltság. Néha nemcsak az számít, hogy valaki igazat mond-e, hanem az is, hogyan mondja.
Mi azt szeretnénk, hogy a mindenkori magyar és szlovák kormány között működőképes munkakapcsolat alakuljon ki és maradjon fenn. Azt szeretnénk, hogy hagyjanak bennünket élni, dolgozni és fejlődni. Ha Magyarország sikeres, annak mi is örülünk, mert az rendszerint pozitív hatással van a felvidéki magyarságra is.
– Mennyire optimista a jövőt illetően?
– Alapvetően optimista vagyok.
Komáromnak van múltja, van identitása és van jövője is.
De a jövőt nem a sérelmekre, hanem a tudásra, a minőségre, a közösségépítésre és az együttműködésre kell építeni.
Ebben látom a város és a felvidéki magyarság sikerének kulcsát.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!