Észak-Komárom történelmi főtere, a Klapka tér
Fotó: Makkay József
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a magyar–szlovák határ közelében fekvő, többségében magyarok lakta felvidéki városban. A rendezvény alkalmából Keszegh Bélát, Észak-Komárom polgármesterét többek között arról kérdeztük, hogy magyar parlamenti képviselet hiányában milyen szerepet játszik a Felvidéken az önkormányzati rendszer és a magyar polgármesterek munkája a helyi közösség életében.
2026. június 23., 08:012026. június 23., 08:01
2026. június 23., 11:062026. június 23., 11:06
– Észak-Komárom gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkezik. Hogyan lehet ezt az örökséget ma megmutatni az ide látogatóknak és az itt élőknek?
– Komárom története rendkívül különleges ívet ír le. Szó szerint a határon élünk, egy olyan ikervárosban, amelyhez hasonló kevés van Európában. Ha háromszáz évet visszamegyünk az időben, Komárom a Magyar Királyság ötödik legnagyobb városa volt. Aztán a 20. század határváltozásai alapjaiban alakították át a várost. Ez egyszerre jelentett veszteséget és új lehetőségeket. Ezek a történelmi fordulatok ma is meghatározzák azt, ahogyan magunkra tekintünk. Voltak időszakok, amikor egyes történelmi rétegeket el akartak tüntetni, máskor pedig túlzott hangsúlyt kaptak bizonyos elemek. Mi arra törekszünk, hogy ezt az örökséget kiegyensúlyozottan mutassuk be. Komárom földrajzi adottságai is rendkívüliek. Kevés város mondhatja el magáról, hogy két jelentős folyó, a Duna és a Vág találkozásánál fekszik.
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója, a Duna pedig egész Közép-Európa egyik meghatározó tengelye. A kikötő révén Komárom évszázadokon át gazdag kereskedőváros volt, ahol sokféle kultúra találkozott. A város történetének fontos része a sokszínűség. Erős volt például a szerb, vagyis a rác közösség jelenléte.
– Mit jelent ma egy olyan város számára ez a történelmi örökség, amely Bécs, Pozsony és Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el?
– Az Európai Unió újra megnyitotta előttünk a lehetőségeket. Ugyanakkor egyfajta „arany háromszögben” élünk Bécs, Pozsony és Budapest között. Ez egyszerre előny és kihívás. A legnagyobb kihívás talán az, hogy megtartsuk a tehetségeinket. Budapest például alig egy órányira van, és erős az elszívó hatása. Nekünk ezért olyan várost kell építenünk, ahová érdemes visszatérni. Olyat, ahol egyetem működik, ahol van színház, kulturális élet, sok zöldfelület, víz és nyugalom. Hiszek abban, hogy Komárom lehet egyszerre modern és élhető város. Az elmúlt évtizedekben jelentős intézmények jöttek létre vagy erősödtek meg.
Ezekre a pillérekre lehet építeni a jövőt.
– A szlovákiai magyarságnak jelenleg nincs parlamenti képviselete Pozsonyban. Mennyire értékelődik fel ilyen helyzetben az önkormányzatok szerepe?
– Kétségtelenül felértékelődik. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy Szlovákiában az elmúlt húsz évben jelentős decentralizáció zajlott le: az önkormányzatok ma jóval nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, mint korábban. Mi például saját hatáskörben döntünk az iskoláink jövőjéről, az önkormányzati testület magyarul tárgyal, a közélet számos területén természetes a magyar nyelv használata. A mindennapokban tehát nagyon sok mindent meg tudunk élni abból, amit közösségi önrendelkezésnek nevezünk. Komáromban ráadásul tudatosan arra törekszünk, hogy a magyar és a szlovák közösség együttműködjön. Nem véletlen, hogy szlovák alpolgármesterünk van. Nem kiszorítani akarunk bárkit, hanem megmutatni, hogyan lehet együtt építeni egy várost.
Észak-Komárom polgármestere, Keszegh Béla szerint felértékelődött a felvidéki magyar önkormányzatok szerepe
Fotó: Pézman Zoltán
– Mennyire érződik az a mindennapokban, hogy a pozsonyi parlamentbe nem jutott be felvidéki magyar párt képviselője?
– A pozsonyi parlamentben a magyar képviselet hiányát nagyon is érezzük. A nagypolitikai konfliktusok következményeit sokszor mi viseljük a terepen, a falvainkban és a városainkban egyaránt. Ha valamilyen feszültség alakul ki Pozsony és Budapest között, annak hatását gyakran a helyi közösségek érzik meg először. Éppen ezért ma nagyobb felelősség hárul a polgármesterekre.
Komárom helyzete ebből a szempontból különösen fontos. Itt él a legnagyobb lélekszámú magyar közösség Szlovákiában. Egyetemünk, színházunk és kulturális intézményeink nemcsak a várost, hanem az egész felvidéki magyarságot szolgálják, ami komoly felelősség.
– Tapasztal-e hátrányos megkülönböztetést a magyar önkormányzatokkal szemben?
– Vannak helyzetek, amikor érzékelhetők bizonyos hátrányok, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a helyzet sokat változott az elmúlt húsz évben. A szlovák–magyar viszony korábban jóval hűvösebb volt. Ma már sokkal több lehetőség van a szakmai párbeszédre.
Ott nem az számít, hogy ki magyar és ki szlovák. Ott az számít, hogy kinek vannak jobb érvei, és erről hogyan tudja meggyőzni a többieket. Ha jól felkészülünk, szakmailag megalapozott javaslatokat teszünk, akkor eredményeket lehet elérni. Persze vannak problémák, de ma már nem lehetetlen küldetés érdeket érvényesíteni.
– Ez a szemléletváltás a felvidéki magyar politikára is vonatkozik?
– Egyértelműen, hiszen nem elég az, hogy valaki magyar. A választók ma már minőséget várnak. Az oktatásban, a közéletben és a politikában is magasabbra kell tenni a mércét. A szülők sem azért választanak egy iskolát, mert magyar, hanem azért, mert jó. A politikában is ugyanez a helyzet.
– Magyarországon kormányváltás történt. Hogyan befolyásolhatja ez a szlovák–magyar kapcsolatokat?
– Az elmúlt másfél évtizedet meghatározta a Fidesz-kormányzat és az a támogatási rendszer, amely a határon túli magyar közösségeket segítette. Ennek kétségtelenül sok pozitív eredménye volt nálunk, a Felvidéken is. Közben a szlovák–magyar kapcsolatokban is egy sajátos korszak alakult ki.
Most új helyzet állt elő. Még korai lenne megjósolni, hogyan alakulnak a viszonyok, de egy dolgot biztosan szeretnénk: ne váljunk újra ütközőzónává a két ország között.
A felvidéki magyar felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem központi épülete Észak-Komáromban
Fotó: Makkay József
– Mire gondol pontosan?
– Arra, hogy a politikai nyilatkozatok következményei sokszor nálunk csapódnak le. Ami Budapesten vagy Pozsonyban egy politikai vita része, az a hétköznapokban hatással van a felvidéki magyarokra. Ezért fontos a diplomáciai érzék és a megfontoltság. Néha nemcsak az számít, hogy valaki igazat mond-e, hanem az is, hogyan mondja.
Mi azt szeretnénk, hogy a mindenkori magyar és szlovák kormány között működőképes munkakapcsolat alakuljon ki és maradjon fenn. Azt szeretnénk, hogy hagyjanak bennünket élni, dolgozni és fejlődni. Ha Magyarország sikeres, annak mi is örülünk, mert az rendszerint pozitív hatással van a felvidéki magyarságra is.
– Mennyire optimista a jövőt illetően?
– Alapvetően optimista vagyok.
Komáromnak van múltja, van identitása és van jövője is.
De a jövőt nem a sérelmekre, hanem a tudásra, a minőségre, a közösségépítésre és az együttműködésre kell építeni.
Ebben látom a város és a felvidéki magyarság sikerének kulcsát.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!