Negyven évet kapott Radovan Karadzsics

A törvényszék felelősnek találta a volt elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Kimondta azt is, hogy Karadzsics felelős a srebrenicai népirtásért.

Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzsicsot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992–1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek lelték halálukat. A boszniai szerb hadsereg Karadzsics jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.

A boszniai háború 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki, mintegy 100 ezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Miután a szerbeknek rohammal nem sikerült bevenniük az 1000–1500 méter magas hegyek közti katlanban lévő boszniai fővárost, megpróbálták teljes blokáddal térdre kényszeríteni. A városban 1993 szeptemberére 35 ezer épület semmisült meg, s gyakorlatilag nem maradt olyan, amelyet ne ért volna valamilyen kár.

A modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzése is a boszniai háborúban, a szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta Srebrenicában történt 1995 nyarán. A város 1993 óta ENSZ-védelem alatt állt, ám az ott állomásozó 450 holland békefenntartó – megfelelő fegyverzet és felhatalmazás híján – nem volt képes ellenállni az előrenyomuló szerbekkel szemben.

1995. július 11-én átadták a támadóknak a menekültekkel zsúfolt települést, az alku része volt, hogy a városban rekedt civilek szabadon távozhatnak. A szerbek azonban a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították a buszokról a férfiakat és a fiúkat, akiket elhurcoltak, és a következő napokban kegyetlenül lemészároltak, a vérengzésnek több mint nyolcezer áldozata volt.