
Egyre több fegyver érkezik Oroszországból Kelet-Ukrajnába, és a szállítmányok a malajziai utasszállító repülőgép múlt csütörtöki lelövése óta is folytatódtak – jelentette egy NATO-tisztviselőre hivatkozva a Reuters brit hírügynökség szerdán.
2014. július 24., 19:562014. július 24., 19:56
2014. július 28., 11:012014. július 28., 11:01
„Az elmúlt hetekben növekedést észleltünk az Oroszországból Ukrajnába szállított fegyverek mennyiségében. A Malaysia Airlines MH17-es járatának lelövése óta továbbra is bizonyítékokat látunk arra vonatkozóan, hogy Oroszországból fegyvereket mozgatnak Ukrajnába, ami aggodalomra ad okot” – idézte a Reuters a név nélkül nyilatkozó NATO-tisztviselőt.
Az ukrán és az amerikai vezetés hosszú ideje vádolja azzal Moszkvát, hogy az fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai oroszbarát felkelőket. Korábban az Európai Unió is felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok felfegyverzésével, ellenkező esetben Brüsszel súlyosbítani fogja az Oroszországra kirótt szankcióit.
Kilépett két párt a kijevi kormányból
Kilépett az ukrán kormánykoalícióból csütörtökön a Vitalij Klicsko vezette, Petro Porosenko elnök mögött álló Ütés, valamint a nacionalista Szabadság párt. A két párt ezt azért tette, hogy így tegyék lehetővé az államfőnek a jelenlegi parlament feloszlatását és előre hozott parlamenti választások kiírását. A harmadik kormánypárt, a Haza egyelőre azon az állásponton van, hogy a parlamentnek kellene magát feloszlatnia.Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy a múlt csütörtökön az oroszbarát felkelők lőtték le a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Kelet-Ukrajna felett, mégpedig egy Buk (NATO kódja: SA-11) típusú föld-levegő rakétával.
Washington azt is hozzátette, hogy a szakadárok felfegyverzésével Moszkva teremtette meg a feltételeket a gép megsemmisítéséhez, bár Oroszország közvetlen felelősségét nem állapította meg. Egyes vádak szerint a Buk légvédelmi rendszert is Oroszországtól kapták a felkelők, majd vissza is szállították. A katasztrófában 298 ember vesztette életét, köztük 193 holland állampolgár.
Az oroszbarát szeparatisták egyik parancsnoka szerda este a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint megerősítette: Oroszországból érkezhetett eredetileg a Buk légvédelmi rakéta. A repülőgép lezuhanása óta ez az első alkalom, hogy a szakadárok egyik parancsnoka elismerte, egységeik rendelkeztek Buk légvédelmi rakétarendszerrel.
Olekszandr Hodakovszkij, a szakadár „donyecki népköztársaság” biztonsági szolgálatának főnöke szerint nem kizárt, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Kijelentette: „Tudtam arról, hogy a rakéta Luhanszkból érkezett. Közölték velem, hogy hoznak a városból egy Buk rakétát, amelyre a luhanszki népköztársaság zászlaját tűzték ki”.
A kelet-ukrajnai Luhanszk megye Donyeck mellett a szeparatisták másik fellegvárának számít. A biztonsági főnök ugyanakkor Kijevet hibáztatta az utasszállító katasztrófájának „kiprovokálásáért”. Azt állította, hogy az ukrán kormányerők múlt csütörtökön szándékosan légicsapásokat mértek arra a környékre, amelyről pontosan tudták, hogy ott légvédelmi rakétákat szereltek fel.
Hodakovszkij kifejtette: „Éppen akkor indítottak légitámadást (az ukrán erők), amikor a polgári repülőgép elhaladt a fejünk felett. Még ha volt is Buk rakéta, és még ha használták is, Ukrajna mindent megtett azért, hogy lelőjék azt az utasszállítót”.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!