
Stoltenberg: az új tárgyalási fordulón be kell vonni a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét is
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben.
2022. január 18., 18:032022. január 18., 18:03
2022. január 27., 11:432022. január 27., 11:43
Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy „találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak.
A párbeszéd mindig fontos, és „amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára. Kiemelte, hogy
Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.
Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy „pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.
Olaf Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: „mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.
Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy
A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Jens Stoltenberg.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!