
Stoltenberg: az új tárgyalási fordulón be kell vonni a hadgyakorlatok és a nukleáris fegyverek ügyét is
Fotó: Jens Stoltenberg/Facebook
Újabb tárgyalási fordulót kell tartani az ukrán-orosz határ térségében kialakult feszültség enyhítéséről a NATO-Oroszország Tanács keretében – jelentette ki az észak-atlanti szövetségi főtitkára kedden Berlinben.
2022. január 18., 18:032022. január 18., 18:03
2022. január 27., 11:432022. január 27., 11:43
Jens Stoltenberg a német kancellárral, Olaf Scholz-cal folytatott megbeszélése után tartott közös tájékoztatón elmondta, hogy „találkozók egész sorára” küldött meghívót a több mint két év kihagyás után a napokban ismét összeült NATO-Oroszország Tanács tagjainak.
A párbeszéd mindig fontos, és „amikor nagy a feszültség, akkor még fontosabb” – fogalmazott a NATO főtitkára. Kiemelte, hogy
Kifejtette, hogy az észak-atlanti szövetség tagjai hajlandóak foglalkozni Moszkva esetleges biztonsági aggodalmaival, de nem kötnek a közös alapelvekkel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv az, hogy minden nemzet szabadon dönthet a sorsáról, a NATO-nak pedig képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.
Jens Stoltenberg és Olaf Scholz egyaránt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nagy „pénzügyi, gazdasági és politikai” árat kellene fizetnie azért, ha Ukrajna elleni támadással folytatódna a csapatösszevonás a határövezetben.
Olaf Scholz az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezésének esetleges megakadályozásával kapcsolatos kérdésekre azt mondta: „mindent meg kell vitatni egy ukrajnai katonai beavatkozás esetén”.
Az ukrajnai brit fegyverszállításokkal kapcsolatban ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy
A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok különbözőképpen viszonyulnak az ukrán fegyveres erők támogatásának kérdéséhez. Ugyanakkor közös felfogás, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie az önvédelemhez fűződő jog gyakorlására. A NATO támogatja is ennek a jognak az érvényesülését, például az odesszai haditengerészeti akadémia fejlesztésével – mondta Jens Stoltenberg.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
szóljon hozzá!