Ambiciózus terv. Az ukrán dokumentum szerint a Nyugatnak folyamatosan szállítania kellene a fejlett fegyvereket
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij elnök „győzelmi terve” hivatalos meghívást tartalmaz a NATO-csatlakozásra, valamint a fejlett fegyverek folyamatos szállítására vonatkozó kötelezettségvállalást – jelentette a Bloomberg szombaton az ügyet ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.
2024. szeptember 22., 17:502024. szeptember 22., 17:50
Kijev továbbra is titkolózik a terv tartalmát illetően, amelyet Zelenszkij jövő heti amerikai látogatása során Joe Biden amerikai elnökkel tervez megvitatni.
Zelenszkij szerint a „győzelmi terv” öt pontból áll, és Ukrajna biztonságára és geopolitikai helyzetére, a külföldi katonai segítségre, amelynek korlátozások nélküli szabad felhasználására és a gazdasági támogatásra összpontosít.
Zelenszkij várhatóan csütörtökön mutatja be a „győzelmi tervet” Bidennek a Fehér Házban. Tervezi továbbá, hogy megvitatja azt Donald Trump és Kamala Harris elnökjelöltekkel, valamint a kongresszus tagjaival.
Ukrajna közölte, hogy nyitott az amerikaiak javaslataira a terv megerősítésére.
Ezt követően Zelenszkij azt ígéri, hogy nyilvánosságra hozza a „győzelmi tervet”.
Zelenszkij elmondta, hogy a terv célja, hogy a háborút a nemzetközi partnerek támogatásával, Oroszország együttműködésére való támaszkodás nélkül fejezze be, bár nem részletezte, hogy ezt hogyan érné el.
Egyébként Zelenszkij a CNN-nek elmondta, hogy
Zelenszkij sürgette Ukrajna szövetségeseit, hogy enyhítsék a fegyverekre vonatkozó korlátozásokat, és bár vannak jelek arra, hogy az Egyesült Államok megváltoztatja álláspontját, azt mondta, hogy még nem kaptak zöld utat.
„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De nem annyi, amennyire szükségünk van” – mondta Zelenszkij pénteken, hozzátéve, hogy „sem az Egyesült Államok, sem az Egyesült Királyság nem adott engedélyt arra, hogy ezeket a fegyvereket Oroszország területén használjuk”.
Újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij az eszkalációtól való félelmet okolta a szövetségesek vonakodásáért.
Eközben
Az ok: az egész folyamatot „csalásnak” tartja – közölte Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton.
Moszkvát nem hívták meg a júniusi csúcstalálkozóra, amelyen több mint 90 ország vett részt, Oroszország pedig a megbeszéléseket irrelevánsnak minősítette a részvétele nélkül megtartott konferenciát. Volodimir Zelenszkij elnök azonban reményét fejezte ki, hogy az év végéig sor kerülhet egy újabb értekezletre, amelynek célja Oroszország bevonása.
Zaharova a Telegramon bírálta a csúcstalálkozót,
„Magának a folyamatnak semmi köze a rendezéshez. Ez az angolszászok és ukrán bábjaik csalásának újabb megnyilvánulása” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a „valóban komoly javaslatok” megfontolására, amelyek elismerik a „valós helyzetet”, ami utalás arra, hogy Oroszország négy ukrajnai régiót annektált, amelyek közül egyiket sem ellenőrzi teljes mértékben.
Ezzel Ukrajna közelmúltbeli behatolására utalt Oroszország déli kurszki régiójába, valamint Zelenszkij folyamatos kéréseire a nyugati nagy hatótávolságú fegyverek iránt. Azt mondta, hogy Ukrajna és nyugati támogatói „nem a békére gondolnak”.
A júniusi csúcstalálkozót megelőzően Vlagyimir Putyin orosz elnök felvázolta a tárgyalások feltételeit, amelyek között szerepelt, hogy
Oroszország azóta közölte, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, amíg az ukrán erők a kurszki régióban maradnak.
Ukrán tisztségviselők eközben szombaton közölték, hogy
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara szombaton közölte, hogy az oroszországi Krasznodar régióban található tyihorecki arzenált vették célba az éjszaka folyamán az ország biztonsági szolgálatával (SZBU) közös műveletben, azt állítva, hogy a létesítmény „a megszállók három legnagyobb lőszerraktárának egyike, és az orosz csapatok logisztikai rendszerének egyik kulcsfontosságú létesítménye”.
Kijev szerint Oroszország atomlétesítmények elleni csapásokat tervez
Kijev szerint Oroszország azt tervezi, hogy a tél beállta előtt ukrajnai atomlétesítményekre mér rakétacsapásokat.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon írt erről szombaton. Közlése szerint a tervezett támadások elsősorban az atomerőművek elosztórészlegeit és a transzformátorállomásokat vennék célba. A miniszter hozzátette: az ukrán hírszerzés erre vonatkozó értesüléseit megosztották a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) is.
Ukrán jelentések szerint orosz rakéta- és dróntámadások rendszeresen érik az ukrajnai energetikai létesítményeket, ami miatt gyakran órákig szünetel az áramszolgáltatás. A jelenleg is működő három atomerőmű kapacitása nagyjából az ukrajnai energiaszükséglet felét fedezi.
Az orosz hadsereg a háború 2022-es megindítása után nem sokkal ellenőrzése alá vonta a zaporizzsjai atomerőművet Dél-Ukrajnában, a környékén rendszeresek a tüzérségi összecsapások. A hat reaktorral rendelkező létesítményt biztonsági okokból teljesen leállították.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!