
Fotó: Brit külügyminisztérium
Elítélték vasárnapi közös közleményükben a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) külügyminiszterei az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
2021. december 12., 20:282021. december 12., 20:28
2021. december 12., 21:112021. december 12., 21:11
Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport a soros brit elnökség rendezésében az északnyugat-angliai Liverpoolban tartott kétnapos külügyminiszteri tanácskozást, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt az orosz-ukrán feszültség. Az értekezlet résztvevői vasárnap kora este külön, az általános záró kommünikéről leválasztott közleményt adtak ki az orosz-ukrán feszültségről.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: Oroszországnak percnyi kétsége sem lehet afelől, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna, és olyan válaszlépéseket eredményezne, amelyek következtében Oroszországnak „súlyos árat” kellene fizetnie egy ilyen akcióért.
A közlemény nem részletezi a lehetséges ellenlépéseket, de Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani. „Oroszország súlyosan megfizetne az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért” – tette hozzá.
A G7-tanácskozás résztvevői méltatták Ukrajna mérsékletet tanúsító magatartását. A liverpooli értekezletről kiadott másik, a világ többi részével foglalkozó közleményben a G7-külügyminiszterek kifejezést adtak aggodalmuknak Kína „erőszakos” gazdaságpolitikája miatt, és megerősítették közös kiállásukat az infrastrukturális és fejlesztési beruházások fenntartható és minőségi finanszírozása mellett. A kommüniké szerint az értekezleten megvitatták az ilyen finanszírozási formák megbízhatóságának és áttekinthetőségének fontosságát is.
Liz Truss brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján külön kitért Kínára, szóban is kifejtve, hogy a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá. Liz Truss a G7-értekezletet felvezető előadásában, amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott, elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai összterméke (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz. A vasárnap esti G7-záróközlemény elítélte, hogy a fehéroroszországi kormány politikai célokból ösztönzi a szabályozatlan migrációt. A nyugat-balkáni térséggel foglalkozó részben a G7-külügyminiszterek elítélték a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos megosztó és felelőtlen retorikát és cselekedeteket, és közölték: határozottan támogatják az ország területi integritását, szuverenitását és egységét.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
Rálőttek egy fideszes aktivistára Szentendrén – számolt be erről Vitályos Eszter magyar kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet és a félelemkeltés eluralkodjon Magyarországon. Ennek sürgősen véget kell vetni!”.
szóljon hozzá!