
Leszavazva. Friedrich Merz kancellári kinevezését nem hagyta jóvá a német parlament
Fotó: Friedrich Merz/Facebook
Friedrich Merz német konzervatív vezetőnek nem sikerült megszereznie a kancellárrá váláshoz szükséges parlamenti többséget a keddi szavazás első fordulójában, ami váratlan kudarcot jelentett a szociáldemokratákkal kötött új koalíciója számára.
2025. május 06., 12:052025. május 06., 12:05
A Reuters szerint Merz, aki a februári szövetségi választásokon győzelemre vezette konzervatív CDU/CSU-t, és koalíciós megállapodást kötött a balközép szociáldemokratákkal (SPD), mindössze 310 szavazatot kapott a parlament alsóházában – közölte Julia Kloeckner, a Bundestag elnöke.
Nemmel 307 képviselő szavazott, hárman pedig tartózkodtak.
és ez elvileg meg is van, hiszen a többség 328 képviselőt számlál.
Kloeckner közölte, hogy megszakítja a parlamenti ülést, hogy a parlamenti frakciók konzultálhassanak a következő lépésekről.

Németország visszatért – jelentette ki Friedrich Merz leendő német kancellár, miután az általa vezetett konzervatívok szerdán koalíciós megállapodást kötöttek a balközép szociáldemokratákkal (SPD).
A parlament alsóházának most 14 napja van arra, hogy megválassza Merzt vagy egy másik kancellárjelöltet, aki egyértelmű többséggel rendelkezik, de akár már kedden megkísérelhet egy újabb szavazást.
Hétfőn koalíciós megállapodást írtak alá a balközép szociáldemokratákkal, akik mindössze 16,4 százalékot szereztek – ez a legrosszabb eredmény a háború utáni Németország történeténben.
Merzre nagy nyomás nehezedik, hogy megmutassa, milyen vezetői kvalitásokkal rendelkezik, miután az SPD kancellárja, Olaf Scholz hárompárti koalíciójának tavaly novemberi összeomlása politikai vákuumot hagyott Európa szívében, miközben a kontinens számtalan válsággal néz szembe.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!