
A visszatérő. Friedrich Merz (balról a második) lesz Németország új kancellárja a koalíciós megállapodás nyomán
Fotó: Facebook/Friedrich Merz
Németország visszatért – jelentette ki Friedrich Merz leendő német kancellár, miután az általa vezetett konzervatívok szerdán koalíciós megállapodást kötöttek a balközép szociáldemokratákkal (SPD).
2025. április 10., 08:332025. április 10., 08:33
A Németországban megalakuló új koalíció célja a növekedés újraindítása Európa legnagyobb gazdaságában, miközben a globális kereskedelmi háború recesszióval fenyeget.
A Reuters emlékeztet: a megállapodás a kancellárjelölt Merz és az SPD között hetek óta tartó alkudozás csúcspontja, miután a februári választásokon a kancellár ugyan az élen végzett, de az abszolút többség megszerzésétől jóval elmaradt, és a tőle jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) a második helyre futott be.
A koalíciós partnereivel tartott sajtótájékoztatón Merz angol nyelvű üzenetet intézett a Fehér Házhoz.
„A legfontosabb üzenet Donald Trumpnak az, hogy Németország visszatért” – mondta, és ígéretet tett a védelmi kiadások növelésére és a gazdaság versenyképességének fokozására.
Szerinte a koalíciós paktum „erős és világos jelzést” adott mind saját polgárai, mind más európai országok számára, hozzátéve: „Németország olyan kormányt kap, amely cselekvőképes és erős”.
A megállapodás hangsúlyozza Németország kapcsolatainak fontosságát az Egyesült Államokkal, a legnagyobb kereskedelmi partnerrel, és középtávon szabadkereskedelmi megállapodást céloz meg.
Merz ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy
„Ugyanakkor – mondta Merz – a gazdasági bizonytalanság óriási mértékben növekszik. Különösen ezen a héten az amerikai kormány döntései újabb zavarokat váltottak ki”.
Órákkal később Trump bejelentette a vámok 90 napos szüneteltetését, amelynek eredményét Merz az európai kereskedelempolitika egységes megközelítésének sikereként könyvelte el.
A koalíció egy sor szakpolitikai tervet felvázolva megállapodott a közép- és alacsony jövedelműek adócsökkentéséről, a társasági adó csökkentéséről, az energiaárak csökkentéséről, az elektromosautó-ipar támogatásáról és az ellátási láncról szóló vitatott törvény eltörléséről.
Emellett bizottság létrehozását tervezi az adósságfék néven ismert, alkotmányban rögzített kiadási korlátok további reformjára, amelyet a kritikusok régóta a gazdasági növekedés gátjaként tartanak számon.
A pártok új kiadásokat is bejelentettek, például a mezőgazdasági termelőknek nyújtott dízelüzemanyag-támogatás visszaállítását.
Bejelentette továbbá az önkéntes katonai szolgálat bevezetését és egy nemzetbiztonsági tanács létrehozását, valamint a védelmi beszerzések felgyorsítását és Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmének támogatását.
A 69 éves Merz, aki korábban megbízhatatlan szövetségesnek nevezte Trump USA-ját, már korábban megfogadta, hogy
A migrációval kapcsolatos keményebb álláspont kifejezetten eltávolítja Németországot a Merz konzervatív elődje, Angela Merkel által a 2015-ös európai migránsválság idején folytatott liberálisabb politikától.
A Reuters által idézett dokumentum szerint a CDU venné át a gazdasági és a külügyminisztériumot, valamint a kancelláriát, míg az
SPD a pénzügyeket és a védelmi tárcát.
Ezzel az SPD vezetője, Lars Klingbeil kerülhet a pénzügyminiszteri székbe, a népszerű védelmi miniszter, Boris Pistorius pedig marad a helyén.
Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban
Az Ipsos közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) alkotta pártszövetség öt százalékpontot veszített a népszerűségéből, ami elegendő volt ahhoz, hogy az Alternatíva Németországért legyen a legnépszerűbb párt Németországban. Az előző, március eleji felméréshez képest három százalékpontot erősödött a jobboldali párt, így a jelenlegi 25 százalékos támogatottságával nemcsak megelőzte a kereszténydemokraták és a keresztényszocialisták pártszövetségét, de megalapítása óta először a legnépszerűbb német párttá lépett elő.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása – mondta a miniszterelnök hétfőn a Sándor-palota előtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatón.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
szóljon hozzá!