Fotó: Facebook/moldovai védelmi minisztérium
Az országgal szembeni növekvő orosz fenyegetés miatt az Európai Unió úgy döntött, tovább növeli a Moldovai Köztársaság hadseregének fejlesztésére szánt támogatást: további 40 millió eurót különít el a moldovai hadsereg számára, miután újabb leleplezések láttak napvilágot a Nyugat-barát kormány megdöntésére irányuló orosz erőfeszítésekről.
2023. március 15., 15:142023. március 15., 15:14
A támogatás nagy részét egy nagy hatótávolságú mobil földi megfigyelő radar beszerzésére fordítják, amely segít Chișinăunak ellenőrizni légterét – derül ki egy március 13-án kelt, az EUobserver által ismertetett belső uniós felhegyzésből.
Az új uniós pénzről valószínűleg ebben vagy a jövő hónapban születik megállapodás, és „viszonylag gyorsan” átutalják – közölték uniós források.
A pénzt az Európai Békealapból (EPF), az uniós országok által létrehozott 8 milliárd eurós összevont alapból veszik át, amelynek nagy részét Ukrajnára költik.
A Moldovának szánt beszerzéseket Észtország fogja kezelni a Védelmi Beruházási Központon keresztül.
Az Egyesült Államok is „valószínűleg jelentősen növeli kötelezettségvállalását 2023-ban, a 40 millió eurós új uniós támogatáshoz közeli, de annál alacsonyabb szintre” – áll a feljegyzésben.
Másrészt Moldova maga is szándékozik vásárolni egy légtérellenőrző radarrendszert, amely kiegészíti a támogatási intézkedés keretében javasolt radart.
A radarvásárlásra azt követően került sor, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban több rakétát lőtt ki a moldovai légtéren keresztül ukrajnai célpontok ellen. Másrészt az EU és az Egyesült Államok az utóbbi időben fokozta figyelmeztetéseit, miszerint Oroszország puccsot tervez Moldovában, hogy eltávolítsa nyugatbarát vezetőit, akik tavaly uniós tagságért folyamodtak.
Az EU 2021-ben és 2022-ben már 47 millió eurót fektetett be Moldova hadseregének korszerűsítésébe, ami gyakorlatilag megduplázza a védelmi költségvetést.
beleértve a költségvetési támogatást és az ukrán menekülthullámmal való megbirkózáshoz szükséges humanitárius segítségnyújtást.
A kibervédelemmel és a propagandaellenes intézkedésekkel foglalkozó uniós szakértők együttműködnek a chișinăui hatóságokkal Oroszországgal szemben – közölte hétfőn az EU szóvivője.
Az EU külügyi szolgálata egy új polgári misszió koncepcióját is kidolgozza, amelynek feladata, hogy tanácsot adjon a moldovai hatóságoknak a helyzet kezelésével kapcsolatban, de ez még korai szakaszban van – mondta a szóvivő.
Egy dokumentum szerint Moszkva ellenőrzés alá vonná Moldovát
A Yahoo News állítása szerint egy olyan kormányzati dokumentum birtokába jutott, amely szerint Moszkva 2030-ig teljesen ellenőrzése alá vonná a Moldovai Köztársaságot. A dokumentumot az állítások szerint az orosz elnöki hivatal határokon átívelő együttműködésért felelős osztálya, valamint több orosz hírszerzési szerv – az FSZB, az SZVR és a GRU – dolgozta ki.
A 2021-es irat szerint a közvélemény befolyásolása és oroszbarát pártok támogatása révén meg kívánják akadályozni, hogy Moldova EU-és NATO-tag legyen, visszaszorítanák Románia azon törekvéseit, hogy az egyesülés jelszavával bekebelezze Moldovát, egyúttal fenntartanák az ország függését a Gazprommal, vagyis az orosz energiahordozókkal szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!