2007. július 10., 00:002007. július 10., 00:00
Szavait a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség idézte. Az orosz külügyminiszter ezúttal sem jelentette ki, hogy Moszkva élni fog vétójogával, de megjegyzése az eddigi legerősebb jelzés arra, hogy Oroszország megvétózna egy Koszovónak függetlenséget előirányzó határozatot a BT-ben. Az Egyesült Államok és az európai BT-tagok olyan határozati javaslatot terjesztettek elő Koszovó ügyében, amely négy hónapot adna a koszovói albánoknak és a szerbeknek arra, hogy megállapodjanak a dél-szerbiai tartomány jövőbeli jogállásáról. Ha nem jutnak egyezségre, a terület függetlenné válhat, kezdetben nemzetközi felügyelet alatt, végül azonban akár anélkül is. Vasárnap Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes együttműködésre szólította föl Oroszországot Koszovóval kapcsolatban, hozzáfűzve, hogy George Bush amerikai elnök „nagyon világosan megmondta, hogy a végeredmény Koszovó függetlensége lesz”.
Agim Ceku tartományi kormányfő ugyanakkor kijelentette: Koszovó nem fogja kikiáltani egyoldalúan a függetlenséget, ha nem kap ehhez támogatást az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól. „Nem fogunk egyoldalúan, amerikai és európai támogatás nélkül nyilatkozatot tenni ebben (az ügyben)” – jelentette ki a koszovói albán politikus a Financial Times című üzleti napilapnak adott interjúban.
Agim Ceku figyelmeztetett arra, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozattal nem adja áldását Koszovó függetlenségére, az Európai Uniónak át kell gondolnia, hogyan valósítja meg a tartomány felügyeletét. „Szükség lesz egy útitervre, amelynek alapján gyorsan és egyértelműen lehet haladni” – fogalmazott az albán politikus, megjegyezve, hogy még mindig a BT-határozat elfogadását tartja a legjobb megoldásnak. Agim Ceku helyzetértékelése szerint miután az amerikai–orosz tárgyalások holtpontra jutottak, Koszovó választott vezetői kénytelenek nyugati támogatást szerezni függetlenségi törekvéseikhez, még mielőtt a koszovói albánok elveszítik „türelmüket, a reményt és a (nemzetközi közösségbe vetett) bizalmat”.
A 90 százalékban albánok lakta dél-szerbiai tartomány ENSZ-igazgatás alatt áll. Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott februárban javaslatot terjesztett elő Koszovó leendő jogállásáról, s ezt az albán vezetők elfogadták, de a szerbek – mivel a tervezet kimondatlanul is megalapozza Koszovó függetlenségét – elutasították. Az indítványról az ENSZ BT-nek kell majd döntenie, s a testület dolgát az is nehezíti, hogy az albánok jelentős része nem fogadja el a korlátozott, nemzetközileg felügyelt függetlenséget, hanem teljes szuverenitást akar.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.