2007. július 10., 00:002007. július 10., 00:00
Szavait a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség idézte. Az orosz külügyminiszter ezúttal sem jelentette ki, hogy Moszkva élni fog vétójogával, de megjegyzése az eddigi legerősebb jelzés arra, hogy Oroszország megvétózna egy Koszovónak függetlenséget előirányzó határozatot a BT-ben. Az Egyesült Államok és az európai BT-tagok olyan határozati javaslatot terjesztettek elő Koszovó ügyében, amely négy hónapot adna a koszovói albánoknak és a szerbeknek arra, hogy megállapodjanak a dél-szerbiai tartomány jövőbeli jogállásáról. Ha nem jutnak egyezségre, a terület függetlenné válhat, kezdetben nemzetközi felügyelet alatt, végül azonban akár anélkül is. Vasárnap Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes együttműködésre szólította föl Oroszországot Koszovóval kapcsolatban, hozzáfűzve, hogy George Bush amerikai elnök „nagyon világosan megmondta, hogy a végeredmény Koszovó függetlensége lesz”.
Agim Ceku tartományi kormányfő ugyanakkor kijelentette: Koszovó nem fogja kikiáltani egyoldalúan a függetlenséget, ha nem kap ehhez támogatást az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól. „Nem fogunk egyoldalúan, amerikai és európai támogatás nélkül nyilatkozatot tenni ebben (az ügyben)” – jelentette ki a koszovói albán politikus a Financial Times című üzleti napilapnak adott interjúban.
Agim Ceku figyelmeztetett arra, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozattal nem adja áldását Koszovó függetlenségére, az Európai Uniónak át kell gondolnia, hogyan valósítja meg a tartomány felügyeletét. „Szükség lesz egy útitervre, amelynek alapján gyorsan és egyértelműen lehet haladni” – fogalmazott az albán politikus, megjegyezve, hogy még mindig a BT-határozat elfogadását tartja a legjobb megoldásnak. Agim Ceku helyzetértékelése szerint miután az amerikai–orosz tárgyalások holtpontra jutottak, Koszovó választott vezetői kénytelenek nyugati támogatást szerezni függetlenségi törekvéseikhez, még mielőtt a koszovói albánok elveszítik „türelmüket, a reményt és a (nemzetközi közösségbe vetett) bizalmat”.
A 90 százalékban albánok lakta dél-szerbiai tartomány ENSZ-igazgatás alatt áll. Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott februárban javaslatot terjesztett elő Koszovó leendő jogállásáról, s ezt az albán vezetők elfogadták, de a szerbek – mivel a tervezet kimondatlanul is megalapozza Koszovó függetlenségét – elutasították. Az indítványról az ENSZ BT-nek kell majd döntenie, s a testület dolgát az is nehezíti, hogy az albánok jelentős része nem fogadja el a korlátozott, nemzetközileg felügyelt függetlenséget, hanem teljes szuverenitást akar.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.