2010. október 28., 09:222010. október 28., 09:22
Kedden Moszkvában tárgyalt Philip Gordon amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Ivo Daalder, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a novemberre tervezett Oroszország–NATO-csúcsról.
A megbeszélésen elsősorban arról volt szó, hogy Oroszország olyan megállapodást szeretne elérni, amely kötelezi a NATO-t, hogy a Szovjetunió szétesése után csatlakozott új tagállamok területén ne helyezzen el „jelentős katonai erőket”, s ezt a fogalmat meg kell tölteni konkrét tartalommal. A tervezetet Lavrov még tavaly decemberben átadta Rasmussennek.
Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes elmondta: az orosz fél arra törekszik, hogy az új NATO-tagállamok területén átláthatóbb legyen a katonai tevékenység szintje, ilyen meghatározott szint ugyanis a régi tagállamokban nem létezik. Az 1999-től kezdve csatlakozott országokról van szó, amelyek a Varsói Szerződés és a Szovjetunió széthullása után olyan NATO-hoz csatlakoztak, amely őrizte a Szovjetunió idején kidolgozott funkcióit.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.