2007. július 16., 00:002007. július 16., 00:00
Az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról szóló CFE-szerződés körül kialakult kivételes körülmények indították Oroszországot arra, hogy felfüggessze a szerződésben való orosz részvételt mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják az 1990. november 19-én Párizsban aláírt, majd 1999-ben Isztambulban módosított megállapodást, és nem kezdik el lelkiismeretesen teljesíteni az abban foglaltakat.
Az orosz külügyminisztérium szerint a CFE-szerződés és az azzal kapcsolatos nemzetközi megállapodások befagyasztására vonatkozó orosz döntés nem jelenti azt, hogy Oroszország „becsapta az ajtót” a további párbeszéd előtt.
Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, kárt okozva ezzel saját érdekeinek.
Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt.
Oroszország elégedetlen biztonságpolitikai helyzetével, és ennek egy júniusi bécsi konferencián is hangot adott. A CFE-szerződés mellett ide tartozik az Európában tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs, valamint a Romániában és Bulgáriában létesítendő amerikai támaszpontok (NATO-álláspont szerint kisebb kiképzőtáborok) ügye is.
Moszkva szeretné elérni a határtérségeiben a csapatmozgásokra a CFE-szerződésben előírt korlátozások megváltoztatását is. Ehhez újra kellene tárgyalni a szerződést, ám ehhez előbb a módosított CFE-szerződés ratifikációjára lenne szükség. Emellett Oroszország szeretné, hogy a CFE-szerződés aláírása után NATO-taggá vált volt szovjet balti tagköztársaságok is csatlakozzanak a szerződéshez, ami szintén feltételezi annak előzetes ratifikációját.
Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-jéig minden NATO-tagállam ratifikálja a CFE-szerződést, az észak-atlanti szövetség kezdje meg katonai potenciáljának csökkentését, ellensúlyozva ezáltal a Varsói Szerződés volt tagállamainak NATO-tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést. Emellett Moszkva javasolta az oroszországi szárnyövezetekre vonatkozó korlátozások eltörlését, a CFE-szerződés korszerűsítését célzó tárgyalások folytatását, illetve a „jelentős erők” kifejezés pontos jogi meghatározását.
A CFE-szerződést, amely a hidegháború végét jelezte, eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét Európában.
Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben, az időközben végbement politikai változások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország – az összes aláíró közül egyedüliként – ezt a módosított szerződést 2004-ben ratifikálta és letétbe helyezte.
Oroszországon kívül csak Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország ratifikálta a módosított CFE-szerződést, amely a Kreml értelmezése szerint nem lépett hatályba. A NATO-tagállamok ahhoz kötik a ratifikálási eljárást, hogy Oroszország teljesítse a Moldovában és Grúziában állomásozó csapatainak kivonására 1999-ben Isztambulban tett vállalásait.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.