2007. július 16., 00:002007. július 16., 00:00
Az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról szóló CFE-szerződés körül kialakult kivételes körülmények indították Oroszországot arra, hogy felfüggessze a szerződésben való orosz részvételt mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják az 1990. november 19-én Párizsban aláírt, majd 1999-ben Isztambulban módosított megállapodást, és nem kezdik el lelkiismeretesen teljesíteni az abban foglaltakat.
Az orosz külügyminisztérium szerint a CFE-szerződés és az azzal kapcsolatos nemzetközi megállapodások befagyasztására vonatkozó orosz döntés nem jelenti azt, hogy Oroszország „becsapta az ajtót” a további párbeszéd előtt.
Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, kárt okozva ezzel saját érdekeinek.
Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt.
Oroszország elégedetlen biztonságpolitikai helyzetével, és ennek egy júniusi bécsi konferencián is hangot adott. A CFE-szerződés mellett ide tartozik az Európában tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs, valamint a Romániában és Bulgáriában létesítendő amerikai támaszpontok (NATO-álláspont szerint kisebb kiképzőtáborok) ügye is.
Moszkva szeretné elérni a határtérségeiben a csapatmozgásokra a CFE-szerződésben előírt korlátozások megváltoztatását is. Ehhez újra kellene tárgyalni a szerződést, ám ehhez előbb a módosított CFE-szerződés ratifikációjára lenne szükség. Emellett Oroszország szeretné, hogy a CFE-szerződés aláírása után NATO-taggá vált volt szovjet balti tagköztársaságok is csatlakozzanak a szerződéshez, ami szintén feltételezi annak előzetes ratifikációját.
Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-jéig minden NATO-tagállam ratifikálja a CFE-szerződést, az észak-atlanti szövetség kezdje meg katonai potenciáljának csökkentését, ellensúlyozva ezáltal a Varsói Szerződés volt tagállamainak NATO-tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést. Emellett Moszkva javasolta az oroszországi szárnyövezetekre vonatkozó korlátozások eltörlését, a CFE-szerződés korszerűsítését célzó tárgyalások folytatását, illetve a „jelentős erők” kifejezés pontos jogi meghatározását.
A CFE-szerződést, amely a hidegháború végét jelezte, eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét Európában.
Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben, az időközben végbement politikai változások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország – az összes aláíró közül egyedüliként – ezt a módosított szerződést 2004-ben ratifikálta és letétbe helyezte.
Oroszországon kívül csak Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország ratifikálta a módosított CFE-szerződést, amely a Kreml értelmezése szerint nem lépett hatályba. A NATO-tagállamok ahhoz kötik a ratifikálási eljárást, hogy Oroszország teljesítse a Moldovában és Grúziában állomásozó csapatainak kivonására 1999-ben Isztambulban tett vállalásait.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.