Célkeresztben. Dodon őrizetbe vétele élezi a kapcsolatokat Moszkva és Chișinău között
Fotó: Dumitru Doru/Agerpres
Belpolitikai és diplomáciai feszültséget okozott, hogy a Moldovai Köztársaságban hazaárulás és korrupció vádjával előbb büntetőeljárást indítottak ellene, majd házi őrizetbe helyezték Igor Dodon korábbi államfőt, az oroszbarátnak tartott moldovai ellenzék egykori vezéralakját
2022. június 07., 20:072022. június 07., 20:07
A volt államfő őrizetbe vétele mindenképpen élezi a kapcsolatokat Moszkva és Chișinău között, és mindkét fél alternatív cselekvési forgatókönyvet latolgat – magyarázta megkeresésünkre Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője, milyen következményei lehetnek Igor Dodon őrizetbe vételének.
A politikus jelenleg házi őrizetben várja a folytatást. Moldova kényes helyzetben van, a posztszovjet köztársaság keleti régiójában, a szeparatista, oroszok által ellenőrzött Transznisztriában törékeny a helyzet az ukrajnai háború kitörése óta.
Egy rejtett kamerákkal készített, 2019 júniusában megjelent videófelvételen a Demokrata Párt akkori vezetője, Vladimir Plahotniuc oligarcha megpróbál átadni Dodonnak egy fekete táskát, amely feltehetően pénzt tartalmaz. Mint arról az MTI is beszámolt, annak idején a Moldovai Korrupcióellenes Ügyészség ellenőrizte a Dodonról készült videófelvételt, de nem talált bizonyítékot bűncselekményre, és egy chișinăui bíróság elutasította, hogy büntetőeljárást indítson.
Újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a perével ötvenhárom ügyész, nyomozó, egyéb szakértő foglalkozik, „akiket az Egyesült Államok nagykövetsége irányít Maia Sandu államfő jóváhagyásával”.
„A volt államfő őrizetbe vétele mindenképpen élezi a kapcsolatokat Moszkva és Chișinău között, és mindkét fél alternatív cselekvési forgatókönyveket latolgat”– fogalmazott Barabás T.János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Mint elmondta, Moldova európai uniós szakértők által támogatott korrupcióellenes ügyészségének szigorú működési szabályzata van, az Igor Dodon elleni vádemelés nyomozati anyaga nemrég állhatott össze.
„A vádemelés időzítése egybeeshet azzal, hogy az exelnök május 9-én, a világháborús szovjet győzelem emléknapján részt vett egy oroszbarát chișinăui felvonuláson, ahol az orosz birodalmi Szent György-szalagot viselte, kisfiát pedig szovjet katonának öltöztette. Az igazságszolgáltatás vélhetően igyekezett gátat szabni az utcai indulatok elszabadulásának” – véli a szakértő.
Dodon őrizetbe vételének másnapján az orosz külügyi szóvivő közölte: Moszkva figyelemmel kíséri a politikus elleni eljárást, amit koncepciós ügynek nevezett.
Barabás T. János szerint Moszkva viszonyulása Moldovához akkor változna lényegesen, ha elfoglalnák Odesszát, ami jelenleg nehezen megvalósítható az erős ukrán térségbeli katonai jelenlét miatt.
„Odessza elestével valószínűleg a szakadár Transznisztriát is bekebelezné Oroszország, és ebben az esetben egy Lukasenka-féle oroszbarát rezsim létrehozását támogathatnák Chișinăuban” – mondta a szakértő.
Betiltott orosz hírcsatornák
A moldovai parlament törvénymódosítást fogadott el, melynek értelmében az összes orosz hírcsatornának megtiltják a sugárzást. Az új törvény szerint a moldovai tévécsatornák csak szórakoztató jellegű orosz műsorokat közvetíthetnek, orosz szerkesztésű hírműsorokat nem – idézi a SeeNewst a Liner.hu. A jogszabály ezen felül előírja, hogy a Moldovában sugárzó külföldi tévécsatornáknak a tartalmuk minimum felét az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada területén kell legyártania, magyarán a külföldi csatornákon a műsorok legalább felének nyugati országokban kell készülnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!