
Határozott álláspont. A Moszkva véleményét tolmávcsoló Peszkov szerint elképzelhetetlen, hogy leváltsák az Iránt uraló rezsimet
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
2025. június 20., 13:172025. június 20., 13:17
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, pénteken műsorra tűzött interjúban úgy fogalmazott: Moszkva szerint az iráni rendszerváltás „puszta említésének” is elfogadhatatlannak kellene lennie.
Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök is beszélt az iráni rendszerváltás lehetőségéről, Peszkov az mondta: Trump egyszer sem szólt arról, hogy egyértelmű döntésre jutott volna ebben a kérdésben.
A Kreml szóvivője kijelentette ugyanakkor, hogy
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen fejlemény bármilyen cselekvésre sarkallná-e az orosz vezetést, Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott, hogy Hamenei megölésére „Iránon belülről érkezne válasz”.
Hangsúlyozta: az iráni társadalom nagyon szervezett és konszolidált, de a legfőbb vezető megölése „szélsőséges hangulatot” szítana az országban, és azoknak, akik ilyesmiről beszélnek, ezt észben kell tartaniuk, mert különben „kinyithatják Pandora szelencéjét”.
A Sky News tudósítója az interjúban felidézte, hogy Donald Trump gyakorlatilag elutasította az izraeli-iráni konfliktus rendezésére tett orosz közvetítési javaslatot, azt üzenve Putyinnak, hogy „közvetítsen a saját konfliktusában”.

Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az orosz elnök sajtótitkára erre úgy reagált, hogy
az álláspontja az, hogy mivel Iránnal stratégiai, Izraellel pedig konstruktív partneri viszonyt tart fenn, megvan a lehetősége a közvetítésre, ha ez szükségessé válik és ha a két ország erre igényt tart. „Ha erre nincs igény, akkor nem teszünk ezügyben semmit” – tette hozzá.
Egyébként Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter közölte: addig nem hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni, amíg Izrael folytatja az ország elleni támadásokat.
Az ukrajnai háborúról szólva Peszkov kijelentette, hogy
A Kreml szóvivője szerint az izraeli-iráni konfliktust nem lehet összehasonlítani az ukrajnai háborúval, mivel Iránba „nem szivárgott be olyan katonai tömörülés, amely Izraelt fenyegetné”. A NATO katonai infrastruktúrája viszont megjelent Ukrajnában, egyre közelebb jutott Oroszország határaihoz, és az atlanti szövetség deklarálta szándékát Ukrajna felvételére.
„Ezt nem engedhetjük meg és soha nem is fogjuk megengedni” – mondta a pénteki Sky News-interjúban Dmitrij Peszkov.
Kijelentette:
Arra a kérdésre, hogy Oroszország miért nem hajlandó az amerikai elnök által is javasolt 30 napos tűzszünetre, Peszkov azt mondta, hogy ehhez előzetesen számos problémát meg kell oldani. Ezek között említette a tűzszünet ellenőrzését, és azt a kérdést, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a többi NATO-tagállam a tűzszünet idején is folytatná-e Ukrajna katonai segélyezését.
Kijelentette: sem Amerika, sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a tűzszünet alatt leállítják az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Peszkov ugyanakkor igennel válaszolt a kérdésre, hogy ha sikerül tűzszünetet elérni, Oroszország kötelezettséget vállalna-e arra, hogy ezt nem haderejének átcsoportosítására és fegyverzetének pótlására használná ki.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
szóljon hozzá!