
Fotó: index.hu
A Budapest Rendőr-főkapitányság szerint a szlovák külképviseletre dobott gyújtópalackok nem gyulladtak meg, anyagi kár nem keletkezett, a rendőrség rongálás miatt indított eljárást. A rendőrség őrzi az épületet, és nagy erőkel megkezdte a gyanúsítottak felderítését.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben tudatta: Sólyom László államfő a lehető leghatározottabban elítéli a támadást. „Az államfő meggyőződése szerint az ilyen erőszakos cselekmények soha, semmilyen körülmények között nem elfogadhatók, és rendkívül károsan befolyásolják országaink kapcsolatát. Sólyom László reméli, hogy a magyar hatóságok minél hamarabb kézre kerítik az elkövetőket, akiknek az igazságszolgáltatás előtt kell felelniük tettükért” – áll az elnöki hivatal közleményében.
A magyar külügyminisztérium szerint súlyosan árt Magyarország megítélésének és tovább nehezíti a két ország közötti vitás ügyek rendezését a Molotov-koktélos támadás – közölte szerdán Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő.
A külügyminisztérium messzemenően elítéli, hogy ismeretlen elkövető Molotov-koktélt dobott az éjszaka a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének udvarára, egy ilyen támadásnak nem lehet semmilyen elfogadható indoka – írta a közleményben a szóvivő.
A budapesti szlovák nagykövetség közlése szerint a szlovák külügyminisztérium „nagy aggodalommal figyeli az incidenst, és azt egyidejűleg egyedülálló bűnügyi esetnek tekinti.”
„Ez a sajnálatra méltó támadás szintén arra emlékeztet, hogy szlovák-magyar kapcsolatok olyan időszakon mennek keresztül, amely fokozott érzékenységet igényel a kölcsönös kapcsolatok kezelése érdekében” – írta közleményében a követség.
„A Szlovák Köztársaság külügyminisztériuma nagy nyugtalansággal tekint erre az incidensre, amelyet egyedi bűncselekménynek tart” – jelentette ki szerdán Peter Stano, külügyminisztériumi szóvivő.
A minisztérium szerint ez az elítélendő támadás is jelzi, hogy fokozott érzékenységgel kell kezelni a szlovák-magyar kapcsolatokat. Pozsony ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy „szükség van a szlovák és a magyar politikusok közti normális kétoldalú párbeszédre minden szinten”.
| A szlovákiai nyelvtörvény alapvető emberi jogokat, nemzetközi kötelezettségeket és uniós normákat sért – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének tanulmánya. „Az államnyelv védelme és támogatása érdekében módosított jogszabályával a szlovák törvényhozó számos alapjogot megsért, amelyek védelmére amúgy nemzetközi jogi kötelezettségeket vállalt” – olvasható A szlovákiai államnyelvtörvény módosításának elemzése című írásban. A törvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, alkalmazása pedig lealacsonyító, megalázó bánásmódot eredményezhet, és akár zaklatásnak is minősülhet, ha elkezdődik a kisebbségi nyelvhasználatot viszszaszorítani kívánó bírságolás, „amely a személy méltóságának megsértését, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy bántó környezet kialakítását célozza” – áll a tanulmányában. |
Robert Kalinák, szlovák belügyminiszternek meggyőződése, hogy a magyar rendőrség képes megvédeni a budapesti szlovák nagykövetséget, ahogy a szlovák rendőrség is garantálja a pozsonyi nagykövetségek védelmét. Leszögezte: a szlovák hatóságok nem engedik meg, hogy Szlovákiában a budapestihez hasonló események történjenek. „Bízom abban, hogy a magyarok is megfelelő intézkedéseket foganatosítanak, hogy ilyen eseményekre Magyarországon se kerüljön sor” – mondta Kalinák újságíróknak a pozsonyi kormány szerdai ülése előtt.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) is elítélte a budapesti szlovák nagykövetség elleni Molotov-koktélos támadást, és azt hangsúlyozta, hogy erőszakkal semmiféle problémát nem lehet megoldani. A nyilatkozatban, amelyet Dunajsky Éva, az MKP szóvivője juttatott el szerdán az MTI prágai irodájába, a párt „emlékeztet arra, hogy a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közti kapcsolatokban jelenleg meglévő feszültségért Robert Fico és Ivan Gasparovic a felelősek, akik a múlt héten kimondottan provokálták a szlovák nacionalistákat, hogy támadást hajtsanak végre Révkomáromban”.
Bugár Béla, a Híd-Most nevű szlovákiai magyar párt elnöke szerint közvetítő nélkül lehetetlen lesz csökkenteni a feszültséget a szlovák-magyar kapcsolatokban. „Ezt bizonyítják az utóbbi napok eseményei is” – nyilatkozta szerdán a pártelnök a pozsonyi TASR hírügynökségnek. Bugár leszögezte: a feszültség csökkentése mindkét ország érdeke. Ezzel összefüggésben elítélte az éjjeli Molotov-koktélos támadást a budapesti szlovák nagykövetség ellen.
Az egyébként is feszült szlovák-magyar viszonyt az utóbbi napokban tovább élezte, hogy pénteken nem engedték be Szlovákiába Sólyom László magyar államfőt, aki aki Révkomáromban a közadakozásból létesített Szent István szobor avató ünnepségén vett volna részt egy ottani civil szervezet meghívására. Sólyom a határátkelőtől gyalog ment el az Erzsébet hídon a határig, és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.