
Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója
Fotó: realitatea.md
Alaposan felkavarta a kedélyeket hazájában a moldovai hírszerzés vezetője, aki arról beszélt: az Ukrajna elleni háború során Oroszország célja továbbra is az, hogy elérjen Moldováig, ennek érdekében pedig már jövőre offenzívát indíthat. Utólag magyarázkodnia is kellett azzal kapcsolatosan, hogy nem feltétlenül egy közvetlen, Moldova megszállására irányuló támadásra gondolt.
2022. december 20., 20:472022. december 20., 20:47
2022. december 20., 20:482022. december 20., 20:48
Alexandru Musteaţa, a moldovai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (SIS) igazgatója a TVR Moldova televíziós csatornának adott interjúban arról beszélt, arra számít, hogy az orosz hadsereg jövőre megindul országa felé. „A kérdés nem az, hogy az Oroszországi Föderáció újabb offenzívát indít a Moldovai Köztársaság irányába, hanem az, hogy ez mikor fog megtörténni: vagy az év elején, januárban, februárban, vagy később, márciusban, áprilisban. De a birtokunkban levő információ alapján az Oroszországi Föderáció tovább akar menni. Az a célja, hogy kapcsolatot létesítsen a transznisztriai régióval, ami a Moldovai Köztársaság területének számít, így világosan kijelenthetjük, hogy igen, az a céljuk, hogy ideérjenek, hogy megteremtsék a kapcsolatot. Arról, hogy mi lesz később, melyek a Chişinăuval kapcsolatos céljaik, lehet vitatkozni, de ez valós és nagyon magas szintű veszély” – hangsúlyozta a moldovai hírszerzés vezetője.
A nyilatkozat pánikot váltott ki, ezért a SIS utólag pontosította vezetője szavait. A közlemény szerint Musteaţa csak arról beszélt, Oroszország célja továbbra is az, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre az általa elfoglalt területek és a transznisztriai régió között, egy újabb orosz offenzívára pedig ebbe az irányba 2023-ban kerülhet sor. „Mindennek megvalósítása ugyanakkor az ukrajnai háború fejleményeitől függ” – figyelmeztet a moldovai titkosszolgálat.
Maga Musteaţa is szükségét érezte, hogy ismét megszólaljon, és jelezte: már a háború kitörésének napján, február 24-én tudni lehetett, hogy az oroszok összeköttetést próbálnak teremteni Transznisztriával, a cél pedig azóta sem változott. Hozzátette: a SIS és partnerintézményei birtokában levő információk szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Oroszország 2023-ban megpróbál újabb nyugati irányú offenzívát indítani Ukrajna területén.
Moldovai látogatása során Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn arról beszélt: jelenleg nincsenek olyan információi, hogy Moldovát veszély fenyegetné, hiszen Oroszország defenzívában van a hadszíntéren. Aurescu leszögezte, Románia továbbra is erős támogatója lesz a Moldovai Köztársaságnak. A román külügyminiszter a moldovai hivatali kollégájával, Nicu Popescuval közös sajtótájékoztatón elmondta, Románia külföldi nagykövetei a Pruton túli ország érdekeit is képviselik. „A Moldovai Köztársaság (...) megkapta azt az esélyt, hogy az egyetlen ország legyen a világon, amelynek egyszerre két külügyminisztere van, mert nincs olyan találkozó vagy diplomáciai tárgyalás, amelyen ne említeném a Moldovai Köztársaságot és ne védeném a moldovai polgárok érdekeit” – jelentette ki a román diplomácia vezetője.
A külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság megszenvedi az ukrajnai háború közvetett és közvetlen következményeit. Az utóbbiak között említette, hogy a Gazprom indokolatlanul csökkentette a Chişinăuval leszerződött gázmennyiséget. Románia ezen a téren is azonnal a Moldovai Köztársaság segítségére sietett – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy október közepétől Románia biztosítja a szomszédos ország áramszükségletének 80- 90 százalékát.
„Meg fogjuk találni a megoldásokat a Moldovai Köztársaság előtt álló valamennyi kihívás kezelésére, akár most, akár a jövőben. Ez a mai látogatásom célja. Ezért akartam a diplomáciai évet ezzel a Chişinăuval látogatással zárni, hogy ismét elmondjam, Románia mindig a Moldovai Köztársaság és polgárai mellett áll” – fogalmazott Aurescu.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
szóljon hozzá!