
A Moldovai Köztársaság európai uniós társulásáról tartott vitát csütörtök reggel az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Brüsszelben. A képviselők nagy többsége a vita végén támogatta, hogy az EU társulási egyezmény kössön a szovjet utódállammal.
2014. november 13., 15:292014. november 13., 15:29
A téma felelőse az EP-ben, Petras Austrevicius arról beszélt, hogy a jövő mindig is Európa felé vezette Moldovát, amely része az európai kultúrának, a társulás történelmi fordulópont, amelyet az ország megérdemel.
A litván liberális politikus úgy vélte, hogy Moldova társulásával Európa stabilabbá és gazdagabbá válik, s ez mindenkinek érdeke a térségben. Austrevicius hozzátette, hogy ezzel ugyanakkor láthatóan nem mindenki ért egyet; aggasztó Oroszország fellépése a Keleti Partnerség aláásása érdekében. Moldova társulása nem fenyegeti az orosz gazdasági érdekeket – szögezte le a jelentéstevő.
A nagy pártok vezérszónokai támogatásukról biztosítottak Chișinăut, és a legtöbben a november 30-i választásokról is szót ejtettek. A legnagyobb frakció, a néppárt vezérszónoka hangsúlyozta: Moldovában folytatni kell a reformokat, a voksolással összefüggésben pedig reményét fejezte ki, hogy Chișinău tovább halad az európai úton.
A szociáldemokrata frakció nevében beszélő EP-képviselő a moldovai társadalom bevonását szorgalmazta a társulási folyamatba, s ugyancsak közölte: az nem Oroszország ellen irányul, hosszú távon ugyanis a Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelem megteremtése a cél. A választásokról a politikus azt mondta: nem adhat tanácsot, de kiderül majd, hogy Moldova az európai utat óhajtja-e folytatni.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek bolgár vezérszónoka a moldovai bolgár ajkúakról beszélt, s reményét fejezte ki, hogy Chișinău teljesíti kötelezettségeit a demokratikus és kisebbségi jogok garantálása terén. Az EP-képviselő tudatta: a társulás az integráció első lépése, s reméli, hogy Moldova hamarosan csatlakozhat az európai családhoz.
A liberálisok cseh vezérszónoka emlékeztetett arra, hogy hazája éppen 25 évvel ezelőtt társult az EU-val, komoly reformkötelezettségeket vállalt, melyek egy része nem volt népszerű a lakosság körében, ugyanakkor nem fogadott el külső beavatkozást, és magabiztosan lépett fel. A politikus szerint Moldovának is így kellene cselekednie. Az EP-képviselő támogatásról biztosította Chișinăut, s kitért arra is, hogy Dnyeszter melléki terület (a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság) kérdését tisztázni kell.
A radikális baloldal szószólója azt kifogásolta, hogy szerinte a moldovai közvélemény nem kapott lehetőséget a társulás megvitatására, minden a felső, politikai szinteken dőlt el, az uniót pedig pártérdekek érdekében használják fel Moldovában. A politikus szerint bármilyen kormányt válasszanak is, a Dnyeszter menti terület helyzetét rendezni kell. A politikus arra is emlékeztetett, hogy Bukarestben is fel-felbukkannak a Románia és Moldova egyesítésére irányuló ambíciók.
Az euroszkeptikus, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport EP-képviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy a társulás szembeállítja az Európai Uniót Oroszországgal, s ezért fenyegetést jelent az európai békére.
A magyar képviselők közül a Fidesz-KDNP listájáról az EP-be jutott Tőkés László szólt hozzá a moldovai társulásról szóló vitához, arra az álláspontra helyezkedve, hogy a kisebbségek, például a moldovai gagauzok és a krími tatárok számára is az egyesült Európa jelentheti a megoldást, ezért arra kérte az EP-t, hogy szavazza meg a társulási egyezményt.
Nem sokkal később a plénum szavazott is a társulási egyezményről, amelyet a képviselők túlnyomó többsége, 529 politikus támogatott.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!