Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Az elmúlt hetek fenyegető moszkvai nyilatkozatai ellenére sem tart attól a Moldovai Köztársaság kormánya, hogy Oroszország katonai támadást indít ellene.
2023. március 02., 15:532023. március 02., 15:53
2023. március 02., 16:002023. március 02., 16:00
Dorin Recean moldovai miniszterelnök szerdán este a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva arról beszélt: Oroszország nem rendelkezik a konfliktus eszkalálásához szükséges forrásokkal, és az orosz haderő nem képes elérni a Moldovai köztársaság határát.
Szerinte korábban, még ősszel a jelenleginél is súlyosabb volt az ország destabilizálódásának veszélye, és bár orosz részről folyamatosak a provokációk, a chișinăui hatóságok már megtanulták, hogyan szavatolják a rendet, a stabilitást és a békét Moldovában.
Azt is kijelentette, hogy meggyőződése szerint Oroszország már csak azért sem járna sikerrel, ha megróbálna konfliktust kirobbantani a szakadár moldovai régióban, Transznisztriában, mert a transznisztriai hatóságok „felsorakoztak” a chișinăui kormány stabilizációs és béketeremtő kezdeményezései mellett.
(…) Oroszország nem tesz mást, mint agresszíven előmozdítja a ma hibrid háborúnak nevezett háborút – rengeteg propagandát vet be, félretájékoztat, eszkalál bizonyos háborúpárti narratívákat vagy bizonyos narratívákat, amelyek nézeteltéréseket okoznak a társadalomban, és nem csak a Moldovai Köztársaságban, hanem az Európai Unió más részein, sőt a világ más részein is. Bízom benne, hogy ez nem fog sikerülni” – hangoztatta.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Natalija Humenjuk, az ukrán hadsereg déli védelmi erőinek szóvivője szintén szerdán leszögezte: a jelenleg Transznisztriában állomásozó orosz haderő létszáma nem elégséges ahhoz, hogy támadást indítson Ukrajna ellen.
Hozzátette ugyanakkor, hogy megerősítették a határvédelmet a térségben.
Hétfőn azt is elismerte, hogy növelték az ukrán haderő jelenlétét Transznisztria közelében.
Folytatódtak a Kijevvel szembeni orosz vádaskodások, amelyek szerint Ukrajna „provokációra” készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában vagy annak közelében.
A moldovai kormány álláspontját osztja Virgil Bălăceanu nyugalmazott román tábornok is. A magas rangú katonatiszt, aki korábban Románia képviselője volt a NATO brüsszeli főparancsnokságán, és a délkelet-európai többnemzetiségtű NATO-dandárt is irányította, az Adevărulnak elmondta: öngyilkos akció lenne, ha az orosz hadsereg megpróbálná megtámadni Moldovát, mivel légi úton ez a hatalmas veszteségeket okozó ukrán légvédelem miatt lehetetlen, és szárazföldön sem, mivel az orosz haderő jelenleg a kelet-ukrajnai harcokra koncentrál.
Szerinte nem reális forgatókönyv az, hogy csapatokat irányítsanak át a Donbaszból Odeassza és Transznisztria megtámadására, főleg úgy, hogy néhány hónapja feladták hídfőállásukat a Dnyeper jobb partján.
Megjyezete ugyanakkor, hogy fordulhat úgy az ukrajnai háború sorsa, hogy az oroszok mégis megindulnak Moldova felé, ezért meg kell erősíteni katonailag a Pruton túli országot.
Transznisztria egyébként valóban kevés stratégiai jelentőséggel bír, ám az orosz propaganda nyomán hozzájárulhat Moldova destabilizálásához.
A mintegy 500 ezres, többségében oroszok lakta régióban egyes elemzők szerint Moszkva megkísérelheti megismételni a kelet-ukrajnai forgatókönyvet: konfliktust provokál ki, majd annak nyomán,
Transznisztriában jelenleg mintegy 2000, hivatalosan békefenntartóként ott tartózkodó orosz katona állomásozik, ezzel és a Chișinău által paramilitáris erőnek tekintett transznisztriai hadsereggel együtt Tiraszpol mintegy 15 000 fős haderőt tud kiállítani.
A moldovai hadsereg létszáma 6000 fő, és elméletileg további 12 000 tartalékost mozgósíthat.
Elismerte Ukrajna, hogy katonákat vezényelt a Moldovai Köztársaság szakadár régiójával, Transznisztriával közös határszakaszra, miután egyes információk szerint Oroszország arra készült, hogy puccsot hajtson végre Moldovában.
Ukrán hírszerzési jelentések szerint Moszkva azért akarja megdönteni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy egy bábkormányt a helyébe ültetve rátegye a kezét a chișinăui repülőtérre, hogy azt felhasználva szállítson utánpótlást és további csapatokat Transznisztriába, ahonnan újabb frontot nyitna Ukrajna ellen.
A másik fontos tényező orosz szempontból a Cobasna településen található hatalmas hadianyag-raktár, amelyben egyes beszámolók szerint akár 20 000 tonnányi hadianyagot is őrizhetnek.
Ugyanakkor egyes elemzők szerint az ott tárolt katonai eszközök elavultak: egy részüket még az 1990 után Kelet-Németországból kivont szovjet csapatok felszerelése képezi, másrészt az évek során jelentős mennyiségű hadianyagot eladtak.
Érkeztek ugyan korszerűbb eszközök, de csak nagyon kevés. Ezért nem elégítené ki Oroszország háborús igényeit Ukrajnában, ugyanakkor egy Moldova és Transznisztria közötti fegyveres konfliktus esetén a szakadár tartomány erői számára jelentős előnyt biztosíthatna.
Közvetve cáfolta a küszöbön álló ukrán „provokációval” moszkvai riogatásokat Vagyim Krasznoszelszkij, Moldova szakadár régiója, a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke.
A szakadár terület hatóságai egyébként a napokban jelentették be, hogy március elsejétől három hónapos kiképzésre várják a jelentkezőket a „békefenntartó” alakulatokba.
Mint arról beszámoltunk, múlt csütörtökön az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amely szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában. A közlemény szerint a közeljövőben az ukrán hadsereg egységei, köztük az Azov nevű nacionalista egység fegyveres provokációra készül a régióban. Moszkva szerint az „invázió” ürügye az lenne, hogy az orosz fegyveres erők Transznisztria területéről akarnak támadást indítani Ukrajna ellen.
A közlemény szerint az akcióban részt vevő ukrán katonákat orosz egyenruhába öltöztetik majd, hogy úgy tűnjön, az oroszok indították a támadást.
Pénteken aztán az orosz külügyi tárca is közleményt adott ki, amelyben az orosz hadsereg beavatkozásával fenyegette meg a Nyugatot és Ukrajnát az orosz külügyminisztérium a szakadár moldovai Dnyeszteren túli terület elleni katonai provokáció esetén.
Az orosz hadsereg beavatkozásával fenyegette meg a Nyugatot és Ukrajnát az orosz külügyminisztérium a szakadár moldovai Dnyeszteren túli terület elleni katonai provokáció esetén.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!