Határmódosítás? Moldova vezetői az orosz fenyegetés miatt belemennének abba, hogy Románia annektálja országukat
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz, fenyegetve szuverenitását és területi integritását, és veszélybe sodorva polgárai életét – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
2026. január 20., 17:232026. január 20., 17:23
Moldova nem fogja tudni homokba dugni a fejét, ha területi integritását és polgárainak fizikai integritását egzisztenciális fenyegetés éri, ha az Oroszországi Föderáció „túl közel kerül határainkhoz, miután 2014 óta egyre közelebb kerül” – mondta Mihai Popșoi hétfőn a moldovai közszolgálati rádiónak.
De mi nagyon szeretnénk továbbra is békében élni. Nem akarjuk, hogy az Oroszországi Föderáció elérje határainkat, és nagyon reméljük, hogy nemzetközi partnereink, Ukrajna és természetesen az Oroszországi Föderáció, amely a konfliktus egyik részese és az az állam, amely ezt a konfliktust elindította, békeszerződést, tartós békét kötnek” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, támogatólag szavazna.
Mihai Popșoi azonban rámutatott, hogy a Romániával való egyesülésről csak a polgárok nagy többsége hozhat döntést:
– figyelmeztetett a külügyminiszter.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Emlékeztetett egyúttal, hogy Maia Sandu elnök „helytálló” kijelentése Moldova és Románia egyesítéséről nem új keletű.
„Ez a nyilatkozat valójában nem új. Kissé meglepő volt, hogy hogyan kezelték ezt a hírt, amikor valójában az elnök és mindazok, akik ismerik a Moldovai Köztársaság politikájának sajátosságait, jól tudják, hogy mi a kontextus és mi lenne a válasz egy ilyen kérdésre, különösen mivel ő már többször is válaszolt erre a kérdésre. (...) Természetesen néhány partnerünk kíváncsi. Elmagyarázzuk nekik a politikai és geopolitikai kontextust, amelyben élünk.
– mondta Popșoi.
Arra a kérdésre, hogy megszavazná-e a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését, Popșoi hangsúlyozta, hogy a válasz „nyilvánvaló” azok számára, akik román állampolgársággal rendelkeznek.
Mint arról beszámoltunk,
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy államfőként köteles figyelembe venni a moldovai valóságot, vagyis azt, hogy az egyesülés nem rendelkezik többségi támogatással.
Később az államfőéhez hasonló kijelentést tett Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök is.
Röviddel ezután Nicușor Dan bukaresti elnök kijelentette, hogy a Moldovai Köztársaság továbbra is „alapvető külpolitikai prioritás” Románia számára, és hogy európai integrációja „az együttlét egyik módját” jelenti.
Lavrov: Sandu tervei romboló hatással lennének Moldova államiságára
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Maia Sandu moldovai elnök tervei, miszerint népszavazást tartana Romániával való újraegyesülésről, romboló hatással lennének Moldova államiságára – jelentette a Reuters.
Lavrov azt is elmondta, hogy Oroszország csak sajnálni tudja, hogy Moldova megkezdte a Független Államok Közösségéhez (FÁK) való tagságának alapját képező három alapvető megállapodás felmondásának folyamatát.
A nyilatkozatokat az éves konferencián tette, amelyen az orosz diplomácia szemszögéből összegezte az elmúlt évet.
A konferencián Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre a jelenlegi európai vezetőkkel, de úgy véli, hogy a velük való megállapodás elérése „valószínűleg nem lesz lehetséges” – írja az orosz Kommerszant.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!