A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be Belgrádban.
2025. április 07., 17:422025. április 07., 17:42
2025. április 07., 17:532025. április 07., 17:53
Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat.
A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia 200, Szerbia 100, Montenegró pedig 60 ember után kutat.
Veljko Odalovic, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kiemelte, az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek.
Samira Krehic, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagyfokú elvándorlás következtében alakultak ki.
Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!