A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be Belgrádban.
2025. április 07., 17:422025. április 07., 17:42
2025. április 07., 17:532025. április 07., 17:53
Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat.
A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia 200, Szerbia 100, Montenegró pedig 60 ember után kutat.
Veljko Odalovic, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kiemelte, az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek.
Samira Krehic, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagyfokú elvándorlás következtében alakultak ki.
Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991–95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki Sulyok Tamás államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!