Hazaértek. Olaf Scholz német kancellár a repülőtéren fogadja a kiszabadult foglyokat szállító gépet
Fotó: X/Olaf Scholz
Németország különösen nagy engedményt tett az Oroszországgal csütörtökön lebonyolított fogolycsere érdekében – közölte Joe Biden amerikai elnök.
2024. augusztus 02., 08:012024. augusztus 02., 08:01
Biden újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy különösen nagy hálával tartozik a német kancellárnak, mert a megállapodás létrejöttéhez jelentős engedményre volt szükség Berlin részéről, mivel kezdetben nem volt hajlandó az orosz fél által kért személy elengedésére.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter köszönetet mondott a nemzetközi partnereknek az Oroszországgal megkötött fogolycsere-megállapodás eléréséért csütörtökön.
Blinken közleményt adott ki, amelyben
Kiemelte Németországot, Lengyelországot, Norvégiát, valamint Szlovéniát, és elismerését fejezte ki a török kormány felé a közreműködésért.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szintén köszönetet mondott a megállapodásban érintett öt országnak. Arról is beszámolt, hogy az elengedett amerikaiak családtagjai Biden fehér házi dolgozószobájából tudtak telefonon beszélni szerettükkel nem sokkal a fogolycsere megvalósulása után.
A fogolycsere tényét üdvözölte és őszinte örömét fejezte ki az amerikaiak kiszabadulása miatt a Kongresszus alsóházának külügyi bizottságának elnöke is. A republikánus Michael McCaul ugyanakkor aggodalmát is hangoztatta és úgy fogalmazott, veszélyes üzenete lehet annak, hogy a Biden-adminisztráció alku tárgyává teszi azt, hogy ártatlan amerikaiak szabadon engedése érdekében orosz bűnözőket engedjen el. Hozzátette, hogy véleménye szerint ez ösztönzést adhat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy az általa vezetett rezsim „további túszokat ejtsen”.
Az MTI szerint a Nyugat részéről tíz olyan, Oroszországnak átadott emberről van szó, akiket az Egyesült Államokban vagy Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Norvégiában börtönöztek be. Oroszországból, illetve Fehéroroszországból tizenhárom embert Németországba szállítottak át, hármat pedig az Egyesült Államokba.
Szintén kiszabadult 5 év oroszországi fogság után Paul Whelan volt amerikai tengerészgyalogos, akit szintén kémkedés vádjával ítéltek el. Az Egyesült Államok szerint mindkettőjüket alaptalanul és rosszhiszeműen börtönözték be az orosz hatóságok.
Rajtuk kívül oroszországi börtönökből 3 német állampolgár is visszanyerte szabadságát, valamint politikai okokból bebörtönzött 8 orosz ellenzéki aktivista és egy Herman Moyzhes nevű ügyvéd. A szabadon engedett orosz ellenzékiek között ott van Vlagyimir Kara-Murza és Ilja Jasin is.
A fogolycsere részeként egy további német állampolgárt fehéroroszországi börtönéből engedtek szabadon.
Amerikai börtönből hárman szabadultak, míg Szlovénia két kémkedésért elítélt oroszt, Norvégia és Lengyelország egy-egy, szintén kémkedésért elítélt orosz állampolgárt engedett el. Németországban a gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetését töltő Vagyim Kraszikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat korábbi magas rangú tisztje juthatott vissza hazájában, akit egy csecsen férfi ellen Berlinben elkövetett gyilkosság miatt ítéltek el.
Török összesítések szerint 26 embert érintett az egyezség tekintettel arra, hogy biztonsági források szerint két gyereket is átadtak az orosz félnek.
A török államfői hivatal közlése szerint hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.
A fogolycsere-megállapodás előzményeiről CNN hírtelevízió egy fehér házi tisztségviselőre hivatkozva azt közölte, hogy idén februárban a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia idején Kamala Harris amerikai alelnök teljesen szűk körben, csupán egy-egy tanácsadó részvételével tárgyalt az ügyről Olaf Scholz német kancellárral. A közlés szerint ezen a megbeszélésen
Emellett az alelnök szintén Münchenben nyomásgyakorlás céljából tárgyalt Robert Golob szlovén miniszterelnökkel, akit két olyan orosz állampolgár elengedésére ösztönzött, akikre Moszkva egy lehetséges fogolycsere esetén igényt tart – közölte a Fehér Ház tisztségviselője.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádióadójának adott interjújában az átadott orosz ellenzékiekre utalva arról beszélt csütörtökön, hogy mindazok, akik Oroszország ellenségének minősülnek, maradjanak külföldön. „Úgy vélem, az ellenségek maradjanak csak ott, aki meg nem ellenség, az térjen vissza. Ez az álláspontom” – hangsúlyozta Peszkov.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!